Nyugdíjcsökkentést és privatizációt várnak el a hitelezők

A hitelezők a héten állították össze javaslatcsomagjukat, amelyből több részlet is kiszivárgott. A görög kormány több tagja és a kormányzó Sziriza párt elfogadhatatlannak nevezte az általuk "gyilkosnak" minősített feltételeket. 

Az Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek szerdán átadott, ötoldalas javaslatban a hitelezők - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - arra kérik Athént, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékának megfelelő összeggel csökkentse a nyugdíjakra kiadott összeget. Emellett kérik, hogy az általános forgalmi adó mértékét emeljék 11, illetve 23 százalékra egy sor termék - köztük a gyógyszerek és az áram - esetében, amiből a GDP 1 százalékának megfelelő többletforrásra, 1,8 milliárd euróra tenne szert a görög költségvetés.

A hitelezők azt akarják, hogy a görög kormány szüntesse meg az alacsony jövedelmű nyugdíjasok pótlólagos támogatását, amivel 800 millió eurót takaríthatnának meg az idén. Ez egy olyan követelés, amelynek elfogadásával Ciprasz megszegné a választási kampányban tett ígéretét, miszerint nem engedi meg a nyugdíjak csökkentését. 

A hitelezők eladatnák a görög kormánnyal az elektromos energia átviteli rendszert üzemeltető céget (ADMIE), Pireusz és Szaloniki tengeri kikötőit, az athéni Hellenikon repülőteret, a legnagyobb görög olajfinomítót (Hellenic Petroleum) és a legnagyobb görög távközlési vállalatot (OTE). Az említett vállalatok közül több eladását erősen ellenzik a kormányzó Sziriza párt képviselői. 

A görög miniszterelnök szerda este több mint négy órán keresztül tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszterrel, az eurócsoport elnökével Brüsszelben. Igazi áttörést nekik sem sikerült elérni, bár elmondásuk szerint "konstruktív légkörben" bizonyos kérdésekben egyetértésre jutottak és jobban megértették egymás álláspontját.

Juncker egy csütörtöki konferencián mindazonáltal leszögezte, hogy az előrelépés mértéke nem elégséges a hitelezők és a Görögország közötti megállapodás megkötéséhez. Dijsselbloem kiemelte: még mindig elég nagy a különbség a hitelezők és Athén álláspontja között, és a görög kormány várhatóan napokon belül alternatívákat terjeszt elő.

Brüsszeli források közlése szerint a napokban, talán már péntek este, ismét összeül Juncker, Dijsselbloem és Ciprasz. A görög miniszterelnök csütörtökön úgy vélekedett, hogy "látótávolságba" került a hitelezőkkel való megállapodás. Az álláspontok közeledtek az elsődleges költségvetési többlet célszámait illetően, ugyanakkor Ciprasz ismét elutasította a nyugdíjak csökkentését és az áfa emelését, amely például 10 százalékponttal növelné az áram adóterhelését.

Alekszisz Ciprasz közölte azt is, hogy hogy Athén teljesíti pénteken esedékes fizetési kötelezettségét, azaz átutalja a Nemzetközi Valutaalapnak a 303 millió eurót. A Görögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a görög kormánynak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet a fizetésképtelenség által veszélyeztetett országnak.