Pozsony. Háztartásaink fogyasztása az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül. A legtöbb pénzt ugyan továbbra is az élelmiszerekre költjük, ugyanakkor ennek részesedése a kiadásainkból az elmúlt időszakban csökkent.
Nőttek a lakhatási kiadásaink
Ezzel párhuzamosan azonban jelentősen nőttek a lakhatásra fordított költségeink. A statisztikai hivatal által a Trend gazdasági hetilapban közzétett elemzés szerint kiadásainknak több mint az egyötödét a lakhatással összefüggő szolgáltatásokra költöttük. Nőttek azonban az iskolai és üzemi étkeztetésre, a postai és távközlési szolgáltatásokra, valamint az egészségügyre fordított kiadásaink is.
Fogyasztási szokásaink változása miatt a statisztikai hivatalnak a fogyasztói kosár szerkezetét is módosítania kellett. Ezt a statisztikai hivatal ötévente aktualizálja, ami megfelel az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által végzett aktualizáció gyakoriságának. A pontos adatokra már csak azért is szükség van, mivel a a fogyasztói kosár alapján számítják ki a fogyasztói árakat, ezekből pedig az inflációt és a létfenntartási költségeket. A statisztikai hivatal által idén januárban módosított kosár 703 termékből áll, szemben az öt évvel ezelőtti 711 termékkel. Ezeket a hatályos nemzetközi szabályok szerint 12 csoportba osztják. Áraikat a statisztikai hivatal az ország 8500 üzletében havonta ellenőrzi. A legutóbbi felmérésből kiderült, hogy Szlovákiában bérünk nagy részét még mindig élelmiszerekre költjük. Nálunk erre fordítjuk bevételeink 23,64%-át, míg például Svájcban csak 11,5 százalékát. Nyugat-Európában ugyanakkor sokkal többet költhenek például a turizmusra, mint nálunk, ahol ez csak a kiadások 7%-át teszi ki.
Gazdasági elemzők szerint azonban az új kosár nincs jelentősebb hatással a fogyasztói árak indexének alakulására. Az új kosarat először a januári infláció kiszámításához használták. Eszerint a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest 6,2 százalékkal nőttek. Januárban a havi infláció 1,5 százalékos volt. Az elmúlt havi inflációhoz elsősorban a cigaretta fogyasztói adójának növelése és a hőenergia árának emelése járult hozzá.
Magyarországon ezzel szemben januárban is az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása járult hozzá az inflációhoz. A fogyasztói árak Magyarországon januárban 1,3 százalékkal haladták meg a decemberi, és 6,6 százalékkal a 2001 januári szintet. Az élelmiszerek drágulása 0,61 százalékkal, a szolgáltatásoké 0,53%-kal, a szeszes italok, dohányáruké 0,20%-kal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 0,05%-kal, a háztartási energiáé 0,02%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké pedig 0,01%-kal emelte a fogyasztói árak előző hónaphoz mért indexét.
Összehasonlításképpen az euróövezetben januárban 2,5%-kal voltak magasabbak átlagosan a fogyasztói árak, mint tavaly januárban, míg decemberben 2,1%-os volt a tizenkét havi infláció a közös pénzt használó tizenkét ország átlagában. Az átlag januári romlását elsősorban az okozta, hogy Németországban 2,1%-ra ugrott a tizenkét havi infláció, ott is elsősorban az élelmiszerárak növekedése és egyes közvetett adók emelése miatt. (mi)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.