NÉZZEN SZEMBE AZ IGAZSÁGGAL!

Úgy érzi, soha nincs ideje befejezni a dolgait?

Türelmetlenné válik, ha úgy véli, rabolják az idejét?

Leplezi az érzelmeit?

Nagyon vágyik arra, hogy teljesítményét, eredményeit elismerjék?

Általában verseng másokkal, a győzelemért játszik?

Annyira gyorsan beszél, hogy kollégái, ismerősei gyakran kérik, ismételje meg, amit mondott?

Rendszeresen a szavába vág beszélgetőpartnerének?

Idegesíti a semmittevés?

Gyakran csinál egyszerre több dolgot?

Mielőtt befejezi az egyik munkáját, már a másikra, a következőre gondol?

Vezetéskor őrülten és görcsösen nyomja a gázpedált, türelmetlen más autósokkal szemben?

Elsőnek szokott végezni az étkezéssel?

Rendszeresen munka közben, az íróasztalnál tízóraizik?

Korán kezdi, későn fejezi be a munkanapot?

Rosszul alszik, ha munkahelyi problémákon töri a fejét?

Mindig siet valahová, és úgy érzi, az utcán járó emberek csak akadályt jelentenek a haladásban?

Gyakran túlórázik?

yugtalanítja, ha munkatársaira kell bíznia egy fontos feladatot?

Minden más mellékes dolognak számít a munkáján kívül?

Ha 12 vagy több kérdésre igen volt a válasza, közel áll ahhoz, hogy a munka megszállottja legyen. Talán már érzi is lelke mélyén, hogy a munka rátelepszik életére. De sohasem késő változtatni.

Figyeljen jobban arra, hogy egy-egy határidős munkától eltekintve, az év legnagyobb részében képes legyen megálljt parancsolni magának. Ha csak múlnak az évszakok, és nem tud másra visszaemlékezni, mint hogy éppen melyik projektet kellett tető alá hozni, akkor lehet, mit lehet, biztos, hogy gond van.

Az sem mindegy, hogy milyen érzések fűzik a saját munkájához, munkahelyéhez, mennyire stresszes vagy bizonytalan ez a kötődés. Adjon több szabadnapot magának, amit csak a maga és családja kedvére való tevékenységekkel tölt el. Ne engedje, hogy a munkához való viszonya szétzilálja kapcsolatait.