Nem fognak kapkodni értünk

A jelenlegi európai uniós tagországok többségében a jövő évi csatlakozást követően ugyanolyan bonyolult ügyintézéssel dolgozhatunk majd, mint jelenleg. Eddig csupán két ország, Nagy-Britannia és ĺrország jelezték, hogy megnyitják a munkaerőpiacukat a szlovák munkavállalók előtt. Ha jövő májustól ezekben az országokban szeretnénk munkát vállalni, akkor nem lesz szükségünk külön munkavállalási engedélyre. Az ír kereskedelmi minisztérium honlapja figyelmezteti a csatlakozó országok állampolgárait arra, hogy munkavállalási kérvényeiket már most előnyben részesítik a többi, nem uniós tagországban élők kérvényeivel szemben. Nem csoda, ha ĺrországban már most mintegy 4 ezer szlovákiai dolgozik. Természetesen az írek is félnek a nagyobb mérvű bevándorlástól, ami különösen a lengyelek részéről veszélyeztet. Ha a jövőben ez előfordulna, a szigetország is bevezetne valamilyen megszorításokat.

A fenti két országhoz hasonló munkaerőpiaci nyitást tervez Hollandia, Dánia és kedvező esetben Svédország is. Ha mindez valóra válik, akkor ezekbe az országokba anélkül is elutazhatunk, hogy otthon már előre elintéztük volna a munkát. Az EU tagországaiban ugyan más és más munkavállalási jogot találunk, nagy általánosságban azonban elmondható, hogy a megérkezést követően be kell jelentkeznünk a rendőrségen vagy az erre szakosodott hivatalban. Hosszabb távú tartózkodás esetén tartózkodási engedélyt is kell kérnünk. ĺrországban és Dániában például három hónapon belül kell jelentkeznünk a rendőrségen, de Nagy-Britanniában már nincs ilyen kötelezettségünk. Hollandiában a megérkezést követő nyolc napon belül kellene jelentkeznünk az idegenrendészeten. Bárhová is utazunk azonban, az utazás előtt megéri a lehető legtöbb információt megszerezni az illető állam munkajogáról. Ha olyan országba készülünk, ahová 2006-ig még szükségünk lesz munkavállalási engedélyre, akkor az illető ország nagykövetségével vegyük fel a kapcsolatot.

Az EU hivatalos munkaerő-közvetítő szervezete az Európai Foglalkoztatási Szolgálatok (European Employment Services – EURES), amely a munkaerő tagállamok közötti mobilitását hivatott feltérképezni és kiszolgálni. Az átlagos uniós állampolgár azonban mintha többnyire nem kerülne a rendszer közelébe, sőt a cégek sem. Az óriási uniós munkaerőpiachoz képest elenyésző az EURES rendszerben meghirdetett állások száma. Egysíkú a kereslet is, leginkább szakácsokat, éttermi és szállodai alkalmazottakat várnak. A diplomások közül továbbra is az informatikusoknak van leginkább esélyük a külföldi munkavállalásra.

A minden tagállamról részletes adatokat közlő The European Job Mobility portálon májustól a tíz új tagállam alapvető munkavállalási, foglalkoztatási és társadalombiztosítási adatai is helyet kapnak. Az uniós állampolgárok álláskeresésének megkönnyítésére létrehozott EURES rendszer eredményességét azonban kétségessé teszik a kihasználtságával kapcsolatos szegényes adatsorok. A 2003. december 2-ai adatok értelmében 47 809 munkavállaló és 2084 munkaadó (1627 cég) szerepelt a közel háromszázmilliós uniós munkaerőpiacot regisztrálni kívánó rendszerben.

A rendszer eredményességének kérdését tovább árnyalja az a tény, hogy az idegen nyelven nem, vagy csak nehezen olvasók, illetve a számítástechnika, és az Internet használatában kevéssé jártasak csak segítséggel tudják használni az adatbázist.

Az Európai Foglalkoztatási Szolgálatok European Employment Services (EURES) elnevezésű szervezet csak részben önálló. Valójában koordinációs intézmény, amely a nemzetállamok munkaügyi szervezeteit használja fel saját céljaira. A Brüsszel által kigondolt, felépített és ez idáig legnagyobb részben általa is pénzelt EURES az unió tizenöt tagállamának munkaügyi szervezeteiben egy-egy úgynevezett EURES-menedzser munkakörrel van jelen. Az már az államok foglalkoztatási szolgálataira tartozik, hogy szervezetükben hány főt szentelnek a feladatra. ĺrországban például külön telefonos központ foglalkozik a külföldi munkavállalókkal, nemrégen már magyar nyelven beszélő kollégát is keresett az ír állami munkaügy. A csatlakozó országokban idén őszig kellett kialakítani a jövő májustól „élesben” is működővé váló rendszer alapjait.

A korábban migrációs kérdésekkel és a munkaerő mobilitásával foglalkozó munkaügyi kutatók véleménye szerint aligha kell attól tartanunk, hogy munkaerőnkkel lerohanjuk Európát. Nem beszélve arról, hogy a most csatlakozó országok számára a szabad munkavállalás lehetősége csalóka. Az unió irányelve szerint az elkövetkező két évben még nem lesz kötelező a munkaerőpiacok megnyitása. A tagállamok saját hatáskörükben dönthetnek, a korlátozást egyszer három évre meghosszabbíthatják, kivételezett esetben ezt végül további két évvel kitolhatják. (fn, mi)