Nem félünk az eladósodástól

Az elemzők szerint az elmúlt években felgyorsult az eladósodás üteme, amit már a jegybank sem néz jó szemmel. Milyen hatással lesznek a piacra az általa hozott megszorítások? „Tavaly szinte minden hónapban rekordmennyiségű kölcsönt vett fel a lakosság. Már az a szabály sem érvényes, hogy a nyári hónapokban lanyhul az érdeklődés, hiszen tavaly júliusban és augusztusban is folytatódott a hitelfelvétel növekedése” – nyilatkozta Eva Čonková, a Prima banka szóvivője. Az elemzők szerint ráadásul idén és az elkövetkező években sem kell számítanunk jelentősebb változásra. „A lakossági hitelezés növekedési üteme az elkövetkező években is 7–10 százalék között mozoghat” – állítja Michal Mušák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Az alacsony kamatoknak köszönhetően egyre többen a lakásvásárlást is hitelből oldják meg, a jelzáloghitelek így minden eddigi rekordot megdöntöttek. Tavaly novemberre a jelzáloghitelek átlagos éves kamata 2,77 százalékra esett vissza, vagyis egy év alatt további egy százalékponttal csökkent. Mindezt figyelembe véve, nem csoda, hogy csak novemberben 424 millió eurónyi új jelzáloghitelt folyósítottak, a lakáshitel-állomány ennek köszönhetően 14,6 milliárd euróra nőtt, ami 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A jelzáloghitelek iránti egyre nagyobb érdeklődés miatt a jegybank attól tart, hogy megugrik azon igénylők aránya, akik idővel képtelenek lesznek visszafizetni a hitelt, ami a pénzintézeteknek is komoly gondot okozna. A jegybank ezért már az elmúlt év végén kiadott egy ajánlást a szlovákiai bankoknak, amely eszerint érdemes lenne visszafogniuk azon hiteligénylők arányát, akik a kiszemelt ingatlan vételárának a száz százalékát kölcsönből kívánják fedezni. A vételár 90–100%-át fedező új hitelek arányát idén júniusig 25, 2017-től pedig 10%-ra kellene csökkenteniük. Emellett a bankoknak szigorúbban kellene elbírálniuk a hitelkérelmeket is, különös tekintettel a kérvényező jövedelemigazolására. Milyen hatással lesz mindez a jelzáloghitelezésre? „Az idei év első felében ugyan valamelyest lelassulhat a jelzáloghitel-folyósítás növekedési üteme, látványosabb változásra azonban nem kell számítanunk” – vallja Marek Gábriš, a ČSOB elemzője. Az mBank elemzése szerint az intézkedés megnehezítheti az alacsonyabb bevételekkel rendelkezők hozzájutását az olyan hitelekhez, amelyeknek magasabb az úgynevezett LTV (Loan to value) aránya. Az LTV a pénzintézet által nyújtott kölcsön aránya a fedezetül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékéhez. Marína Masárová, a Tatra banka elemzője szerint azonban ezzel csak a bankokat védik, hiszen így nem juthatnak hitelhez olyanok, akik ezt később képtelenek lesznek visszafizetni. (SITA, mi)