Mire számíthatunk a hitelpiacon?

Manapság egyedül a fogyasztási hitelek piaca nem panaszkodhat, a hosszú futamidejű hitelek piaca azonban katasztrofális eredményekről adhat számot. Ez utóbbiak, vagyis a lakáshitelek az elmúlt évhez képest 28%-kal estek vissza. A lakáshitelek csökkenése nem csupán a lakosság válsághangulatával magyarázható, hozzájárult ehhez az is, hogy a többség a lakásárak csökkenésére számít, így egyelőre elhalasztja a vásárlást. Jóval óvatosabbak azonban a pénzintézetek is. Többnyire csak kisebb összegeket adnak kölcsön, és a nagyobb rizikót már beszámítják az illetékekbe. A korábbinál lényegesen szigorúbb garanciákat is követelnek. Az ingatlan értékének a száz százalékát fedező jelzáloghitelekről a többség már csak álmodhat.

2009 vége lesz a legnehezebb
Az idei év egészét tekintve az elemzők még optimisták. Michal Mušák szerint az első negyedéves visszaesés ellenére a lakossági hitelek éves szinten 10%-kal nőhetnek az elmúlt évhez képest. A Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a gazdasági válság negatív hatása teljes mértékben csak később látszik meg a hitelpiacon. A pénzintézetek a gyengébb teljesítés ellenére az elmúlt időszakban megerősítették a hitelezési részlegeiket, arra számítva, hogy a gazdasági válság miatt nőhet a problémás ügyfelek száma, akikkel több munkájuk lesz. A főszerep jelenleg a kockázatkezelési menedzsereké. A bankok válságforgatókönyveken dolgoznak, miközben a jegybank stressztesztekkel méri fel az ágazat erejét. A jegybank adatai szerint egyébként az idei év eleje óta enyhén, mintegy fél százalékkal nőtt a problémás hitelek aránya. Jelenleg így az összes lakossági hitel mintegy 4%-ának a visszafizetésével akadnak gondok.

Az elemzők szerint a legnagyobb problémákra az idei év végén és a jövő év elején számíthatunk. Robert Prega, a Tatra banka elemzője úgy látja, hogy az elkövetkező hónapokban tovább nőhet a bedőlt hitelek aránya. Hogy pontosan mekkora gondokkal is kell szembenézniük a hazai bankoknak, azt rendkívül nehéz felmérni, hiszen hasonló helyzetben még nem voltunk.

A pénzintézetek hitelkockázata elsősorban a lakosság eladósodottságának a mértékével függ össze. A jegybank szerint a 2007-ben és 2008-ban nyújtott hitelek számítanak a legrizikósabbnak, mivel ezeknél fizetik a legnagyobb törlesztőrészleteket. Mindez azzal magyarázható, hogy az említett években jelentős mértékben nőttek az ingatlanárak, miközben a bankok nem féltek nagyobb hiteleket nyújtani a vásárlásukra. Ráadásul az ügyfelek többsége a rövidebb lekötöttségű kamatozás mellett döntött, kitéve magát a hitelkamatok növekedésével járó kockázatnak. Jó hír ugyanakkor, hogy ez utóbbi egyelőre nem fenyeget. Épp ellenkezőleg, az Európai Központi Bank folyamatos alapkamat-csökkentésére 2009 elején végre a hazai bankok is reagáltak, csökkentve a hitelkamatokat is.


A bankok is felelősek
A rizikós hitelek megugrásáért egy kicsit a bankok is felelősek, hiszen már tavaly tudhatták, hogy problémák lesznek, ennek ellenére akkor még nem szigorítottak a feltételeiken. Csak tavaly 2,3 milliárd euróval növelték a lakosságnak nyújtott kölcsönöket, ami az ötödével nagyobb növekedésnek számít az előző évhez képest. A növekedés motorjának a lakáshitelek számítottak, amelyek folyósítása akkor sem lassult, amikor az elmúlt év második felében már látszottak a gazdasági válsággal kapcsolatos első problémák. Csak a lakáshitelekre így 1,5 milliárd eurót kölcsönöztek a bankok az ügyfeleiknek, miközben a fogyasztási hitelek 360 millió eurót tettek ki.


A legnagyobb hitelezők
A hitelpiac cápája, pozitív értelemben, tavaly az Általános Hitelbank (VÚB) volt, amely jelentős előnyre tett szert a többi pénzintézettel szemben. A Trend gazdasági szaklap elemzése szerint csak tavaly több mint 690 millió eurónyi új kölcsönt folyósított, aminek köszönhetően 1 százalékkal növelte a piaci részesedését. Csaknem hasonló mértékű növekedésről adhatott számot a Tatra banka is, amely az elmúlt évben 570 millió eurós hitelt nyújtott az ügyfeleinek. A pénzintézet legnagyobb erősségének az amerikai jelzáloghitelek (nem kell okvetlenül ingatlanra fordítani a pénzt) bizonyultak, míg a fogyasztási hitelek és a klasszikus lakáshitelek esetében továbbra is lekörözte őt a Szlovák Takarékpénztár. Némi egyszerűsítéssel azonban elmondható, hogy az Általános Hitelbank és a Tatra banka az új hiteleiket a Szlovák Takarékpénztártól „lopták”, hiszen az előbbi kettő piaci részesedése nagyjából annyival nőtt, mint amennyivel ez utóbbi tavaly visszaesett. A Szlovák Takarékpénztár a három legnagyobb hazai bank közül tavaly a legkisebb mértékben növelte az új hitelek számát, miközben két évvel ezelőtt még a leggyorsabban növekvő pénzintézetnek számított. Az elmúlt évben összesen 500 millió eurónyi kölcsönt folyósított, több mint a negyedével kevesebbet, mint az Általános Hitelbank. Mindezek ellenére továbbra is a Szlovák Takarékpénztár az ország legnagyobb hitelintézete, hiszen az elmúlt év végén a legtöbb lakossági kölcsönt regisztrálta.

A piac negyedik legnagyobb játékosa manapság a ČSOB, amely a három nagybankot követően önálló súlycsoportot alkot. A kisebb bankoktól ugyan sikerült mérföldekre elhúznia a hitelezés terén, a három nagybankot azonban képtelen utolérni. Tavaly 180 millió eurónyi új hitelt folyósított. A Dexia banka ötödik helyét a devizaügyletekkel kapcsolatos tavalyi problémák sem ingatták meg, pozíciójáért azonban meg kell küzdenie a többi, a hitelezés szempontjából kisebb pénzintézettel, a Postabankkal, az OTP-vel és az UniCredittel. (t, s, mi)