Mindent megmozgatnak a multik

Az ENSZ beruházási jelentése szerint Magyarországon 2002 júniusa és 2003 júniusa között közel 6 ezer munkahelyet szüntettek meg, pontosabban telepítettek Kínába és Ukrajnába a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégek. Igaz, ezzel szemben ugyanebben az időszakban 8 ezernél is több új munkahelyet hoztak létre. Elsősorban területi átrendeződés zajlott, vagyis nem tűntek el iparágak, illetve jobbára a cégek is változatlanul megmaradtak az országban. A 2002-es év egyik legnagyobb negatív gazdasági szenzációja volt az IBM bejelentése, miszerint felszámolja székesfehérvári gyárát. Az összesen 3900 munkahely megszűnését nem tudták ellensúlyozni a székesfehérvári beruházások. Pedig ilyen is volt. Mégpedig az alumíniumiparban az Alcoa-Köfém révén 150 munkahely, az autóalkatrész gyártásban 30 munkahely és az elektronikai iparban – a Philips révén – 330 munkahely létesült. Egy-egy új megrendelés jelentős átrendeződést okozhat. Jól példázza ezt a Flextronics esete. A vállalat, amely négy magyarországi üzemében – Sárváron, Tabon, Nyíregyházán és Zalaegerszegen – több mint 10 ezer főt foglalkoztat, előbb egy 1000 fős sárvári részleget telepített Kínába, majd a Siemens mobiltelefonok gyártásának beindítása nyomán 2100 új dolgozót vett fel. Ebből 1500-at Zalaegerszegen, 600-at Sárváron. Sőt, az új megrendelések nyomán munkaerőhiány keletkezett, s megkezdődött a szombathelyi Philipsből elbocsátott munkások átvétele. Főleg Magyarország versenyképességének romlásával magyarázható, hogy a korábbi egyirányú tőkebeáramlást felváltotta a multik „jövés-menése”. Felmérések szerint a magyar termelés költségeit első-sorban a reálbérek növekedése emeli. A multik által telepített üzemek országon belüli átrendeződésének fő nyertese ebben az idő-szakban Győr volt, ahol 1170 munkahelyet telepített a Philips. Az is figyelmet érdemel, hogy a korábban egyeduralkodó dunántúli település mellett ezúttal a észak-magyarországi válságrégió is egyértelműen a nyertesek között szerepel. (FN, ú)