Mindenkinek elege lett az egy- és kétcentesekből

Az egy- és kétcentesek teszik ki a Szlovákiában forgalomban levő euróérmék 55 százalékát, és a legnagyobb gond velük korántsem az, hogy rendszeresen felhalmozódnak a pénztárcánkban, mivel többnyire nem fizetünk velük, hanem az, hogy az előállítási költségeik meghaladják az érmék valós értékét.

A jegybank felmérése szerint az egy- és kétcentesek használatának a korlátozása jelentős költségmegtakarítást jelentene az államnak, és a fogyasztókat sem terhelné le.

Az egy és kétcentes érmék a korlátozás ellenére továbbra is törvényes fizetőeszközök maradnának, viszont a jegybank jelentősen korlátozná a használatukat.

A jegybank elemzői szerint az egy- és kétcenteseket manapság leggyakrabban az élelmiszerüzletekben használják az akciós árak esetében, a szolgáltatások nagy része ezzel szemben nem él ezzel a lehetőséggel. Európában már több ország is korlátozta a legkisebb nominális értékű érmék használatát. Az első Finnország volt, ahol a felkerekítés az euró 2002-es elfogadása óta működik. 2004-ben Hollandia, 2014-ben Belgium is befejezte az egy és két eurócentes kibocsátását, 2015-ben Írország, 2017-ben pedig Olaszország csatlakozott. Az eddigi tapasztalatok ugyan azt mutatják, hogy ezt követően több termék árát is felfelé kerekítették, a jegybank elemzői szerint azonban ezt a fogyasztók alig érezték meg. Ha Szlovákia hasonló lépésre szánná el magát, a jegybank számításai szerint egy-egy családnak ez havonta átlagosan 0,5–1 cent közötti többletkiadást jelentene.

Nem csoda, hogy ez a lakosság nagy részét sem zavarná. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat felmérése szerint Szlovákiában a lakosság 73 százaléka támogatná az egy- és kétcentesek kivonását a forgalomból, ami az EU-ban az egyik legmagasabb érték. Az uniós átlag 64 százalék körül mozog. (mi, TASR)