Méregdrága fogyasztási hitelek

A fogyasztási hitelek átlagos teljes éves hiteldíjmutatója (THM) februárban 17,21 százalékra nőtt a januári 16 százalékról – derül ki a Szlovák Nemzeti Bank elemzéséből. A THM az az egyéves időszakra vetített százalékos érték, ami a hitel teljes díját mutatja meg, azaz gyakorlatilag minden olyan költséget tartalmaz, amelyet a pénzügyi intézménynek a tőkén felül fizetnünk kell. Az elemzők a hiteldíjmutató növekedését az ország romló gazdasági teljesítményével magyarázzák. „Az embereknek nincs biztos munkájuk, így egyre nagyobb az esélye annak is, hogy idővel képtelenek lesznek fizetni a hitelüket. Mindez meglátszik a bankok által felszámolt díjakon is” – vallja Ján Porázik, a Fincentrum elemzője.

Ha csak a kamatokat tekintenénk, akkor nem romlott a helyzet, legalábbis a pénzintézetek többsége azt állítja, hogy ezeket az elmúlt időszakban nem növelte. Maroš Ovčarik a szlovákiai bankok pénzügyi termékeit összehasonlító Financnahitparada.sk portál ügyvezető igazgatója szerint a hitelek a bankok által felszámolt egyéb díjak miatt drágulnak. „A pénzintézetek az év eleje óta fokozatosan növelték az ügyfelek által fizetett díjakat, ami hatással van a THM-re” – állítja Ovčarik. Nehezítette a hitelt igénylők életét azonban a kormány által bevezetett 0,4 százalékos bankadó is, ami szintén a díjak növelésére sarkallta a bankokat. E téren ráadásul az elkövetkező időszakban tovább romolhat a helyzet, hiszen a most hatalomra lépő Fico-kormány a bankadót 0,7 százalékosra szeretné növelni. „Meglehet, hogy a bankok már erre készülnek, hiszen a jövőbeni kormányfő, Robert Fico már korábban jelezte, hogy jobban odafigyelnek majd a banki díjak növelésére is” – nyilatkozta Vladimír Dohnal, a Symsite Research igazgatója. Ovčarik szerint a dráguláshoz az is hozzájárulhatott, hogy a bankok tudták: a fogyasztási hitelek iránti érdeklődés idén már nem lesz olyan markáns, mint az elmúlt évben, ezért az árak emelésével próbálnak meg nyereségesek maradni. Épp emiatt az elkövetkező időszakban sem számíthatunk látványosabb javulásra.

A szlovák hitelkamatok mindeközben már most a legmagasabbak közé tartoznak az egész eurózónában, amit Dohnal szerint semmi sem indokol. A bankok azt állítják, hogy a magas munkanélküliség miatt Szlovákiában nagyobb a rizikója annak is, hogy az ügyfelek nem fizetik vissza a hitelt, így logikusan a díjak is magasabbak. Dohnal ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a Szlovákiához hasonló helyzetben lévő európai országokban is alacsonyabbak a kamatok.

„A bankok csak kihasználják azt, hogy az emberek a magasabb díjakat is hajlandók megfizetni” – állítja a Financnahitparada.sk portál ügyvezető igazgatója, aki szerint épp ezért elsősorban az ügyfelek hathatnak a bankokra. Ha a kliensek a hitelfelvétel előtt alaposabban szétnéznének a piacon, és a számukra legmegfelelőbb kölcsönt választanák, akkor az eltúlzott igényekkel fellépő pénzintézeteknek idővel változtatniuk kellene a stratégiájukon. (mi, HN)