Menedzsereknek Zürich a legjobb helyszín

Brüsszel. A világ nagyvárosai közül Zürichben a legkellemesebb az élet – derül ki a William M. Mercer személyzeti tanácsadó cég elemzéséből. A 215 városra kiterjedő felmérés az életminőség szempontjait vizsgálva állított fel rangsort, Budapest a 73. helyen végzett, ez a kelet- és közép-európai térségben a legjobb eredmény, Pozsony pedig mindössze a 114., előtte közvetlenül a brazil Sao Paulo, mögötte pedig a dél-koreai Ulszan található. A volt szocialista nagyvárosok közül a szlovák fővárost Budapesten kívül megelőzi Prága (76.), Ljubljana (81.), Varsó (89.), Vilnius, Riga és Tallinn is, viszont jobb pozícióval rendelkezik mint Moszkva, Bukarest, Zágráb, Belgrád, Tirana és Szófia. Az értékelés szempontjai azokat a kritériumokat tükrözik, amelyek alapján a cégvezetők hasonlítják össze a városokat. A lista élén az idén – 2001-hez hasonlóan – Zürich végzett, megelőzve Bécset és a tavaly a svájci város mellett holtversenyben első Vancouvert. A lista csúcsát európai, ausztrál és új-zélandi városok uralják; Észak-Amerikában Vancouveren kívül a legjobb helyezést Toronto és San Francisco érte el, a 18. helyen osztozva meg. Az EU fővárosai közül – Bécs után – Koppenhága és Helsinki végzett a legelőkelőbb helyen. Londonban és Madridban az életminőség a viszonyítási alapként kezelt New Yorkéval egyezik meg (ami a lista 41. helyét jelenti); az unió fővárosai közül ennél hátrébb csak Lisszabon, Róma és Athén került.

A világ legkevésbé vonzó városa a kongói Brazzaville. A lista legalsó soraiban többnyire afrikai városokat találunk, de a 211. helyen Bagdad is feltűnik. Az európai városok közül Belgrád került a legrosszabb, a 193. helyre. A Mercer szerint tavaly óta a vizsgálatba bevont városok életminősége a külföldi menedzserek szempontjából némileg javult ugyan, de a különbség a rangsor eleje és vége között még mindig jelentős.

A legtisztább városokkal Észak-Amerika büszkélkedhet: a kizárólag a környezeti szempontok (a levegő tisztasága, a hulladékkezelési és csatornázási rendszer hatékonysága) alapján készített listán Calgaryt Honolulu követi, és az első tízben van Minneapolis, illetve Ottawa is. A legtisztább európai város Helsinki, az EU második legtisztább fővárosa, Stockholm világviszonylatban a 10., míg az uniós listán harmadik Koppenhága a 17.. Az EU fővárosai közül az ebben a rangsorban is viszonyítási alapul szolgáló New Yorknál csak Athén piszkosabb – a görög főváros a nem túl előkelő 196. helyre került –, de Párizs, Róma és London is az uniós lista alsó régiójában szerepel. A környezeti rangsorban a 86. helyen végzett Budapest Rómánál, Londonnál és New Yorknál is tisztább. Prága ezen a listán a 96., Ljubljana a 98., Varsó a 118. (VG, t)