Mekkora adót fizetünk?

Hogyan számítsuk ki, hogy pontosan mekkora ingatlanadót is fog kelleni fizetnünk? Először is magával az adott községben érvényes díjszabással kell tisztában lennünk. Az alábbi táblázatban közöljük néhány nagyobb dél-szlovákiai város díjszabását, a többi város és község adótételeiről azonban mindenki annál a városi vagy községi hivatalnál érdeklődhet, amelynek a kataszterében az ingatlanja található. Ha megvan a díjszabás, akkor hozzáláthatunk az adó kiszámításához.

Az építményadó esetében az adó alapja az építmények beépített alapterülete, amit négyzetméterben adunk meg. Ha ez megvan, akkor hozzáláthatunk az adó kiszámításához, amihez az alapterület négyzetmétereit be kell szoroznunk a községünkben érvényes négyzetméterenkénti díjszabásával. Ha egyemeletes házunk van pince nélkül, akkor elég egy űrlapot kitöltenünk. Többemeletes ház esetében, amely mellett ráadásul még garázs és egyéb gazdasági épületek állnak, minden épületért külön űrlapot töltünk ki. Ehhez azonban meg kell tudnunk a községtől, hogy nem használta-e ki a törvény adta lehetőségét, és nem növelte-e az alapdíjat. A község ugyanis minden pluszemeletért, vagy föld alatti szintért 10 koronát számolhat hozzá az alapdíjhoz.

A lakásadó esetében az adóalap a lakás és a pince alapterülete négyzetméterben megadva. Nem számítjuk bele ugyanakkor az adóalapba az erkélyeket. Az alapterületet kell beszoroznunk a község által kiadott díjszabással. A közös helyiségek alapterületét nem kell figyelembe vennünk, mivel ezért nem adózunk. Ugyanígy nem kell adót fizetnünk a telekért sem, amin a lakóház áll.

Ha telkünk van, akkor az adóalap ennek az alapterülete négyzetméterben, amit a község által kiadott díjszabással szorzunk. Ha egy adott községben több, azonos díjtételű telkünk, például kertünk van, akkor ezek után együtt adózhatunk. (mi)