Még mindig nem vallott színt a pénzügyi tárca

Pozsony. A közlekedési és távközlési minisztérium az európai közbeszerzési közlönyben előzetesen meghirdette a PPP-konstrukció (közös magán és állami szerepvállalás) keretében építendő két sztrádatenderét. Az egyik a Pozsony-Zsolna-Kassa nyomvonalon épülő D1-es autópálya (Dubná Skala-Turany-Hubová-Ivachnová-Jánovce-Jablonov-Svinia) hidakkal és alagutakkal tűzdelt zsolnai és eperjesi szakaszaira vonatkozik, beleértve a tervezést, az építést, a finanszírozást és a működtetést is. A másik koncesszió pedig a szintén Pozsonyból kiinduló, Nyitrát, Zólyomot, Losoncot, Rimaszombatot, Rozsnyót Kassával összekötő R1-es gyorsforgalmi út Nyira megyei szakaszára (Selenec-Beladice-Tekovské Nemce) vonatkozik. A szaktárca környékéről kiszivárgó információk szerint a D1-es autópálya PPP projektuma mintegy 2,2 milliárd, az R1-es gyorsforgalmi út nyugat-szlovákiai szakasza pedig 500 millió euróba kerülhet. A közlekedési tárca hozzávetőlegesen 6 hónap múlva még egy harmadik PPP-tendert is meghirdet 1,2 milliárd euró értékben, ez szintén a D1-es autópálya bizonyos szakaszára vonatkozik majd. A három versenytárgyalás során együttesen 151 kilométer hosszúságú útszakasz megépítésére lehet pályázni.

A tenderek győzteseinek kihirdetése, az építkezés tényleges volumene viszont a pénzügyminisztérium állásfoglalásától függ. A tárca vonakodik közzétenni állásfoglalását azzal kapcsolatban, hogy a tervezett grandiózus autópálya-építkezés esetleg milyen hatást gyakorolhat az euró 2009-es szlovákiai bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítésére. Miroslav Šmál, a pénzügy szóvivője a beruházás bonyolultságára hivatkozva tegnap sem árulta el, mikor teszik közzé véleményezésüket. A PPP-projektumok ugyanis kedvezőtlenül befolyásolhatják az államháztartási hiány és az államadósság nagyságát. Egyes lapértesülések szerint a pénzügyi tárca a meghirdetett tender volumenének akár egyharmadát is lefaraghatja. Az építkezés befejezte után az állam akár még harminc évig is törlesztheti tartozását a kivitelezők irányába, ami tartósan megterheli az állami költségvetést, ráadásul a beruházás végösszege is folyamatosan emelkedhet az infláció és a dráguló munkaerő miatt. (s, ú)