Meddig nőnek az élelmiszerárak

Az elkövetkező egy évben a sertéshús ára nagyjából 15 százalékkal nőhetPavol Funtál felvétele „Az áremelésekért elsősorban a gazdák egyre nagyobb költségei a felelősek” – vallja Kramplová. Ágazati elemzések szerint 2006 óta 20-50%-kal nőttek az élelmiszerárak, miközben a gazdák költségei 100-300 százalékkal emelkedtek. A földművelésügyi miniszter szerint tavaly nálunk nagyjából 7,5%-kal drágult az élelmiszer, ami az egyik legalacsonyabb áremelésnek számít az Európai Unión belül. A legnagyobb mértékű áremelkedés a balti államokban, illetve Kelet-Európában volt: Bulgáriában 25,4%-kal, Lettországban 21,7 százalékkal, Észtországban 18,3 százalékkal, Litvániában 18%-kal drágultak az élelmiszerek. A három legnagyobb kategóriában – hús, gabonafélék, tejtermékek –, amelyek az összes fogyasztás 60 százalékát teszik ki, 4,1 százalékos, 10,7%-os, illetve 14,9%-os volt a drágulás az Európai Unióban.

A viszonylag alacsony szlovák áremelkedés persze korántsem jelenti azt, hogy az elkövetkező időszakban nem kell számítanunk az élelmiszerek további drágulására. A sertéstenyésztők például már az elmúlt hetekben jelezték, hogy kénytelenek lesznek növelni az árakat. „Feltételezéseink szerint az elkövetkező egy évben a sertéshús ára nagyjából 15 százalékkal nőhet” – állítja Andrej Imrich, a Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetségének az elnöke. A hazai termelők így szeretnék enyhíteni az erős korona miatti veszteségeiket. Tavaly ugyanis minden egyes kilogrammon 5,50 koronás (18 cent) veszteséget könyvelhettek el, hiszen a külföldről behozott sertéshússal, az erősebb korona miatt, képtelenek voltak felvenni a harcot. Ez utóbbi miatt manapság a nálunk vásárolt sertéshús felét külföldről hozzák be. Egészen más a helyzet a burgonya esetében. Szlovákiában évente csaknem 50 ezer tonnányi krumplit hozunk be, ami a hazai fogyasztás 20%-ának felel meg. Ebben az ágazatban azonban nem beszélhetünk olcsóbb külföldi és drágább belföldi termékekről, az árat ugyanis többnyire a termés nagysága határozza meg. A tavalyi árakat a 2006-os rossz termés befolyásolta, az idei év azonban az ágazat számára már jónak nevezhető. Így míg tavaly egy kilogramm burgonya átlagosan 20 koronába (66 cent) került, idén ez 12 koronára (4 cent) csökkent.

Speciális ágazatnak nevezhető a tejtermelés is. Az elmúlt időszakban a nyugat-európai piacokon csökkentek a felvásárlási árak, ami Szlovákiát is érintette, mindezt azonban a hazai fogyasztók még nem érezték meg. Szlovákiában áprilisban a nyers tehéntej literjének a felvásárlói ára 5,3%-kal, 11,30 koronára (37 cent) csökkent. A tejfeldolgozók ugyanekkor 1,2%-kal, átlagosan 15,83 koronára (53 cent) csökkentették a literenkénti áraikat az üzletláncok számára. Az üzletekben azonban a tejhez átlagosan 24,84 koronáért (83 cent) juthattunk hozzá, ami csak 0,2%-os ármérséklődésnek számít. Kramplová szerint a mezőgazdasági termékek drágulása miatt egy vésztartalékalapot szeretnének létrehozni az élelmiszerhiány kezelésére. „Az alap létrehozása elengedhetetlen ahhoz, hogy kiküszöböljük a drágulás miatti problémákat” – állítja a miniszter. Kramplová egyelőre nem tudja, hogy az alapot milyen forrásokból finanszíroznák, ennek létrehozása még csak a kezdeteknél tart.

Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban az élelmiszerárak tekintetében? Zdenka Kramplová szerint az elmúlt időszakban tapasztalt jelentős áremelkedés ugyan enyhülhet, jelentősebb áresésre azonban nem számíthatunk. Mindezt alátámasztja az OECD és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által készített közös jelentés is, amely szerint még legalább tíz évig a jelenlegi válság előtti szint felett maradnak a globális élelmiszerárak akkor is, ha némiképp csökkennek a jelenlegi rekordokhoz képest. A sertés- és marhahús ára az előző tíz évhez képest hozzávetőleg 20%-kal magasabb szinten áll be, a búza, a kukorica és a sovány tejpor ára 40-60, a cukoré 30%-kal növekszik a következő évtizedben. Az elmúlt évben világszinten átlagosan negyven százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, s emiatt a világ több országában válsághelyzet alakult ki. A válság okai között szerepel, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása miatt megcsappantak a tartalékok még Európában is, a dráguló üzemanyag nemcsak a termelést, hanem a szállítást is költségesebbé teszi. Az okok között szerepel a bioüzemanyagok térnyerése, a feltörekvő országok – főként Kína és India – növekvő kereslete és a spekulatív célú befektetések is. (mi)