Már 100 dollárra ugrott az olaj ára

Munka egy nyugat-szibériai olajlelőhelyen. Egyre mélyebbre kell fúrni, a tankoláskor pedig a zsebbe kell egyre mélyebben nyúlni. ČTK-felvételSzerdán néhány óra leforgása alatt négy dollárt drágult az energiahordozó, igaz, a végén 99,5 dollár körül nyugodott meg az ár. Reálértéken az olaj ára még mindig nem érte el az iráni forradalom utáni szintjét, azaz az 1980 áprilisi 101,7 dollárt, de aligha kell sokáig várni az újabb rekordra. A fekete arany már 2005 óta drágul – csupán tavaly 57 százalékkal ugrott feljebb az ára –, jórészt a keresleti-kínálati viszonyok miatt. A világgazdaság vérkirengésébe bekapcsolódott, igen gyorsan növekvő Kína, India, Brazília, és más országok olajfogyasztásának bővülésével alig tart lépést a kitermelés.

A szerdai eseményeket azonban nem a vázolt trend, hanem a napi aggodalmak befolyásolták. Az olajkínálatot most a nigériai olajkutak elleni támadások csökkentik. Valószínűleg jócskán fogyott az amerikai téli készletekből a cudar időjárás miatt. De további fontos tényező, hogy gyengült az amerikai valuta az új esztendő első munkanapján: az euró 1,4650-ről 1,4735-re erősödött a dollárral szemben. A gyenge dollár és az inflációs kilátások azonnal az arany és a nyersanyagok felé terelik a biztos menedéket kereső spekulánsokat, akik a napi események és a keresleti-kínálati irányzatok mellett alaposan hozzájárulnak az árak felfutásához. Ezzel persze lefékezhetik a világgazdaságot, s akár visszájára is fordíthatják az ártrendet.

200 dollár is lehet az ár

Miután a kőolaj hordójának ára szerdán átlépte a 100 dollárt, tegnap megint csökkent. A nigériai, algériai és pakisztáni erőszakos események, a gyenge USA-dollár és az északi félteke meglehetősen hideg időjárása mind az olaj drágulása felé hatottak az újév elején. A 100 dolláros lélektani határ áttörése ellenére a Fehér Ház nem tervezi olajtartalékai megnyitását, hogy így valamelyest enyhítse az ellátási aggályokat, és az árnyomást. A csillagászati árak most már a korábban higgadtságra intő OPEC-et, az olajexportálókat tömörítő kartellt is lépésre sarkallhatják. Legalábbis erre lehet következtetni az indonéz olajminiszter megnyilvánulásából, aki szerint akár 110 dollárig is drágulhat az energiahordozó, így szerinte lehetséges, hogy február elsején a kitermelés növeléséről döntenek.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elemzői úgy vélik, hogy a következő tíz évben az ár megkétszereződik, és eléri a hordónkénti kétszáz dollárt. A Német Gazdaságkutató Intézet horror forgatókönyve alapján öt év múlva átlagosan 150, tíz éven belül pedig 200 dollárt kell fizetni 159 liter kőolajért. A mostani drágulás nagyrészt a spekuláció miatt következett be, a szakértők úgy vélik, hogy a spekulánsok lépései plusz 20 százalékkal verték föl az árat, ehhez jön még a terrorkockázat, a maga hordónkénti 10-15 dolláros árfelhajtó hatásával. Claudia Kemfert a DIW elemzője a következő hetekben nem számít az árak csökkenésére, sőt további 5 dolláros emelkedéssel kalkulál.

A kiváltók okok

Vajon mi okozta a nyersolaj árának robbanását? A közel-keleti helyzet tartós bizonytalansága, a fontos kitermelőnek számító Nigériában a belpolitikai feszültség, Kína és India növekvő fogyasztása, a dollár gyenge árfolyama, végül a spekulációs hatás, a befektetők menekülnek a jelzálogpiacról, ezért dollárba és nemesfémekbe fektetnek. Sarkadi-Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír vezető elemzője az árfelhajtó tényezők között megemlítette a nigériai fegyveres konfliktust, amely veszélyezteti az ottani kitermelést, valamint az amerikai készletek alacsony szintjét, pedig több olajra lesz szükség a téli szükségletek kielégítéséhez. Az elemző szerint ugyanakkor teljesen nyilvánvaló, hogy hosszú, de talán már középtávon sem tartható a közelmúlt áremelkedési trendje, egyebek mellett a világgazdaság biztosra vehető lassulása miatt sem. Sarkadi-Szabó Kornél arra számít, hogy ha nem éri szélsőséges hatás a piacot, akkor öt-tíz dollárral csökkenhet a kőolaj világpiaci ára. Ez optimista elképzelés, ugyanis az OPEC-en kívüli országok (pl. Nagy-Britannia, Norvégia, Mexikó) nem tudnak már több olajat a felszínre hozni, s mind több jel utal arra, hogy a kartellbe tömörült exportálók lehetőségei is korlátozottak: részben elmaradtak a szükséges beruházások, fejlesztések, részben egyre nehezebben, egyre nagyobb költségekkel közelíthetők meg, termelhetők ki a források. A fejlett ipari országok szócsöve, a Nemzetközi Energiaügynökség nemrégiben figyelmeztetett is a kínálat szűkösségéből és a növekvő igényből fakadó feszültségekre (2007-től 2030-ig az energiaügynökség évi átlagban 1-3 százalékos keresletnövekedést jósol), amelyek újabb árrobbanás idézhetnek elő. Nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy az utóbbi 20 évben a nagy olajcégek többet törődtek egymás felvásárlásával, mint újabb olajfinomítók építésével és új olajmezők feltárásával. Persze, segíthet a technológia, hiszen 10 év alatt anynyit fejlődött a fúrástechnika, hogy 600 méter helyett már 3000 méter mély tenger alatti lelőhelyről is gazdaságosan kitermelhető a fekete arany. A tisztánlátást homályosítja, hogy az egyes országok bizonytalan becsléseket tesznek közzé olajtartalékaik nagyságáról, például az OPEC-tagok esetében az a szokás, ha nagyobb a készlet, nagyobb kitermelési kvótát kapnak. ĺgy viszont folyik a számháború, amibe a nyugati olajcégek (például Shell) is bekapcsolódnak, ám a „hasból” jelzett tartalékok miatt nehéz megbecsülni, mikor éri el a világ az olajkitermelés csúcsát. (NSZ, InRa, OO, shz)

Az olajár történelmének fejezeteiből

1864 Kitört a pennsylvaniai olajláz, akkoriban 8,06 dollárba került egy hordó (159 liter) nyersolaj, ami ma átszámítva 104,35 dollárt jelent.

1876 A cári Oroszország megkezdi olajexportját 2,56 dolláros áron (mai árfolyamon 48,64 dollár)

1948 A II. világháború után Európa magához tér, az olaj barrelje 1,99 dollár (ma 16,76 dollár)

1974 Arab országok olajembargója a Nyugat ellen, az ár felugrik 11,58 dollárra (ma 47,54 dollár)

1979 Győzött az iszlám forradalom Iránban, az olaj 31,61 dollárra drágult (ma 88,13 dollár)

1980 Elkezdődött az háború Irak és Irán között, 36,83 dollárra lódult a vételár (ma 90,46 dollár)

1990 Irak lerohanja Kuvaitot, az aktuális olajár 23,76 dollár (ma 36,76 dollár)

1998 Az ázsiai gazdasági válság csökkenti az olajigényt, ezért az ára 12,72 dollárra mérséklődik (ma 16,22 dollár)

2003 Kína lett a világ második legnagyobb olajfogyasztója, drágulás 38,27 dollárra (ma 40,83 dollár)

2007 November 21-én az olaj új csúcsot ért el, 99,21 dollárral

2008 Január 2-án a geopolitikai bizonytalanság, a gyenge dollár és a spekuláció rövid időre 100 dollárra tornázza fel az olaj hordónkénti árát. (Forrás: ČTK)