Máltán már euróban is számolnak

Valettában, a fővárosban eurószőnyeg díszíti a főutcátA szerző felvételeA hivatalos tájékoztatások szerint mindez nem jelent komoly változást és gondot, hiszen a szigeten jó ideje euróban is számolnak, és lehet euróval fizetni. A gyakorlat egy kicsit más. Az igaz, hogy a kereskedők euróban is számolnak, és lehet euróban fizetni, de máltai lírában adják a visszajárót, s ha netán az embernek nincs euróbankjegye, az érméket nem fogadják el, akkor sem, ha teszem azt 95 centbe kerül 2 dl kóla, s a turista 1 eurót akar az eladó markába nyomni. Pedig állítólag már december elsején elkezdték az euroérmék startcsomagjait árusítani a vállalatoknak, december 10-től pedig a lakosság is megvehette az első minicsomagokat.

– Kérem, fizessen papírpénzzel, aprót nem fogadok el – mondja az eladó, s a szomjas turista kénytelen felváltani a tízest, amelyből lírát és máltai centet kap vissza. Rohanjon a maradékkal a bankba a hazainduló turista, hogy visszaváltsa euróra? Tegyen el emlékbe máltai lírát? És egyáltalán, miért nem jó az apró? Állítólag azért nem fogadják el a kereskedők, hogy a bankban ne kelljen a pénzbeváltáskor plusz illetéket fizetni – válaszolja kérdésemre Melvin Mangion, a kormány euróügyekben megbízott médiamenedzsere. A szlovákiai újságíróknak a továbbiakban arról beszél, miként kezdték el másfél évvel ezelőtt a lakosság fokozatos felkészítését és az euróval szembeni félelmek eloszlatását. Természetesen a máltaiak is igencsak tartottak, tartanak az áremeléstől, az átváltással járó felkerekítésektől. Áremelés pedig nemcsak a szolgáltatási szférában volt tapasztalható, hanem minden gazdasági ágazatban. A félelmeket fokozták a szigeten jól fogható olasz tévéállomások, hiszen csak rosszat hallottak az olaszoktól, akik, mint ismeretes, egyáltalán nem voltak meghatódva attól, hogy elvesztették a lírájukat, ráadásul óriási drágulások zúdultak a nyakukba. Ennek hatására természetesen a máltaiak is negatívan viszonyultak az euróhoz.

– Megbékélt-e már az euróval a lakosság, miképp reagál jelenleg? – kérdezem Melvin Mangiont. Kezdetben a lakosság 23 százaléka viszonyult pozitívan az euróhoz, ma 75 százalék. A máltaiak bíznak is az euróban, ugyanakkor félnek attól, milyen következményekkel jár az új pénz. A szkepticizmus inkább az idősebbekre jellemző, az ő tájékoztatásukra viszont külön figyelmet fordítottak. Hogy összességében mennyit is áldoztak az eurókampányra a máltai büdzséből, azt a médiamenedzser politikai okokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni (nálunk 180 millió koronát szánnak e célra). Szerinte sikeres a kampány, nagyon jó a kapcsolatuk az újságírókkal, akiknek feladatuk, hogy továbbadják az információkat. A szlovéniai tapasztalatokat a médiamenedzser szerint azonban nem tudták kihasználni, mert a jugoszláv utódállamnak (amely idén vezette be az eurót) „más a színvonala, mint Máltának”.

Melvin Mangion végül arról is beszámol, hogy ma már országszerte találhatók ún. fair pricing üzletek (a boltok 95 százaléka), amelyek betartják az előírás szerinti árakat, önkényesen nem emelnek árat, s nem váltanak drágábban lírát euróra. Mangion szerint 70 megbízott asszisztens segíti tanácsokkal a boltosokat, kereskedőket, ők magyarázzák el, mit hogyan kell értelmezni. Ugyanakkor titkos ellenőrök is betévednek az üzletekbe. Maguk a polgárok is titkos ellenőrökké válhatnak, ugyanis nemcsak a január óta élő információs telefonvonalakat vehetik igénybe, hanem azokat is, amelyeken panaszt tehetnek, vagy tájékoztathatnak bizonyos kihágásokról. Idén 20 ezer ember élt ezzel a lehetőséggel, a „beköpött” kereskedőkre 1700 eurós pénzbüntetést szabtak ki.

Befejezésül megkérdezem Melvin Mangiont, hogyan ítéli meg Szlovákia esélyeit. Az mondja, az ország jó úton halad ez euró bevezetése felé, s mintegy érdekességként megemlíti, hogy épp egy máltai európai parlamenti képviselő mond véleményt arról, betartja-e Szlovákia a maastrichti kritériumokat.