Pozsony. Az állami költségvetés bruttó hazai össztermékhez viszonyított hiánya jövőre nem 3,2 százalékos lesz, mint eddig tervezték, hanem 3,4 százalékos – hozták meg tegnap a döntést a kormánykoalíció miniszterei. Az államkassza hiánya így jövőre 2,8 milliárd koronával lesz magasabb.
Magasabb költségvetési hiány
A pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban átértékelte a hiteltérítésre fordított kiadások és az ezzel járó bevételek, valamint az adóbehajtásból befolyó összeg nagyságát is, aminek köszönhetően 1,2 milliárd koronával sikerült növelni a kiadásokat. Jövőre a költségvetési törvény kiemelt programjaira a miniszterek 8 milliárd koronát kívánnak fordítani, miközben a kormány már a múlt héten 800 millió koronás támogatást fogadott el az igazságügy, a belügy, valamint a mezőgazdasági és az iskolaügyi tárcák számára.
Egyetlen kormánytag sem elégedett a jövő évi költségvetés vázlatával, véli Simon Zsolt föld-művelésügyi miniszter, aki szerint mindenki megpróbál majd többet kiharcolni magának. A sarokszámokat az elkövetkező hetekben fogják aprópénzre váltani, és Simon mindent el fog követni, hogy a gazdáknak a jövő évi költségvetésből is megfelelő támogatás jusson; főleg azt szeretné elérni, ha a közvetlen uniós kifizetések legalább az idei szinten maradnának. „Természetesen az MKP nem elégedett, hiszen már most tudjuk, hogy ebből a költségvetésből sok mindenre nem jut pénz, viszont elég nagy mértékű emelést sikerült kiharcolni, melyből lesz lehetőség a prioritásokat megvalósítani. Pártunk prioritásai közé az általunk irányított három tárca tartozik, de nem mellékes számunkra az iskolaügy és a kultúra sem” – szögezte le lapunknak Gyurovszky László régiófejlesztési miniszter. Miklós László környezetvédelmi miniszternek sem tetszik a jövő évi büdzsé vázlata, mert egyelőre egyáltalán nem számol az árvízvédelemre elkülönítendő összeggel. „Úgy juthat több pénz környezetvédelemre, hogy az uniós alapokból kapunk támogatást, csakhogy az árvízvédelmet nem lehet csak európai pénzekből megoldani, ezért idén is harcba szállok” – közölte lapunkkal Miklós, akinek tavaly nem sikerült e célra pénzt szereznie, és elkeseredettségében azt mondta: nem marad más hátra, mint imádkozni, hogy ne legyen árvíz. Reméli, idén több sikerrel jár.
A Kereszténydemokrata Mozgalom egy minisztere ellenezte, ketten viszont tegnap megszavazták a sarokszámokat, de csak azért, hogy legyen valamilyen kiindulópont, amiről tárgyalni lehet. A KDH korántsem elégedett, viszont Vladimír Palko belügyminiszter szerint van remény arra, hogy a hiány emelésével jut pénz az összes prioritásra. „Ha a tényleges költségvetés tervezete nem felel majd meg az elvárásainknak, a parlamentben nem fogjuk támogatni” – jelentette ki Palko. A KDH például a regionális oktatásra kér plusz 2,8 milliárd koronát, emellett Ivan Mikloš nem számolt az új útlevelek és más uniós okmányok bevezetésével járó költségekkel sem, Palko erre próbál majd pénzt szerezni. (sza, mi)
Mi változik a korábbi tervekhez képest?
A költségvetési hiány növelése 2,8 milliárd korona további szétosztását jelenti.
Az adósságszolgálat kedvező alakulása további 1,2 milliárd korona megtakarítását eredményezi.
E tényezők révén a kormány prioritásaira 8 milliárd korona helyett 12 milliárd jut.
A kormány 1 milliárd korona pótlólagos forrást már elkülönített a bel-, igazság-, oktatás- és földművelésügyi, továbbá a kulturális tárca számára. (u)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.