Magasabb adók jöhetnek

Robert Fico, a Smer elnöke a napokban felvetette, havi 2750 euró feletti jövedelemnél az adó ne 19%, hanem 25 százalék legyen, az évi 33 millió eurónál magasabb nyereséget kimutató társaságoknál pedig a 19 százalékos társasági adó emelkedjen 22%-ra, a napjainkban adómentes osztalékra pedig vessenek ki 5 százalékos adóterhet. A parlament ugyan már elfogadta a bankadót, ami jövőre mintegy 80 millió eurót hozhat a konyhára, ám ezt Robert Fico 180 millió euróra srófolná fel. Mindezek az intézkedések együttesen 450-500 millió euró többletbevételt eredményezhetnek az államkassza számára.

A kormánypártok ódzkodnak a magasabb bankadótól, azonban az egykulcsos adórendszer többkulcsossá tételét már nem vetik el úgy, mint korábban. A magasabb jövedelem- és társasági adóról Anton Marcinčín, a KDH gazdaságpolitikusa úgy nyilatkozott, hogy „ez teljesen normális dolog”. Ondrej Matej, az SDKÚ képviselője csupán annyit közölt, hogy „tekintettel a dolog érzékenységére, annak mértékét gondosan ki kellene számítani”, ám első körben a kiadásokat szükséges lenyesegetni. Ivan Švejna, a Híd gazdaságpolitikusa úgy nyilatkozott, először a magas jövedelműek szociális juttatásait indokolt megvonni (például a családi pótlékot), ám ettől függetlenül az új kormánynak határozott lépéseket szükséges tennie a bevételek növelése érdekében. Róbert Kičina, a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének (PAS) ügyvezető igazgatója viszont arra figyelmeztetett, a progresszív adózás bevezetésekor az érintettek hajlamosak a kiskapuk kihasználására és az adóelkerülésre. A jelenlegi kormánykoalíció nagy valószínűséggel már nem képes további takarékossági intézkedések meghozatalára és elfogadására, ezért félő, hogy a 2012-es hiánycél (a hazai össztermékhez viszonyított 3,8%-os államháztartási hiány) nem tartható. A gazdaság ugyanis 2012-ben szinte biztosan nem bővül a korábban prognosztizált 3,4%-os ütemben, legfeljebb 1,5-2%-kal, ami drámai esetben akár 600 millió eurós bevételkiesést is okozhat. A Szlovák Takarékpénztár számításai szerint a gazdaság egy százalékpontnyi lassulása 200-250 millió eurós kiesést von maga után. Ilyen forgatókönyv esetében vagy további állami kiadásokat faragnak le, vagy növelik az adókat, vagy elengedik a hiánycélt (ami felfuthat akár a GDP 5%-ára is), esetleg ezeket kombinálják. Ha nem fogadják el a jövő évi költségvetést, akkor az idei alapján finanszírozzák az állam működését, ami szintén 5% közeli deficitet eredményezne.

Ivan Mikloš pénzügyminiszter is elismerte, a mostani költségvetési koncepció felülvizsgálatra szorul, azonban a politikai akarat az újabb intézkedések megtételére az előrehozott választások miatt hiányzik. A pénzügyi tárca korábban jelezte, november elején teszik közzé a legfrissebb gazdasági prognózist. A hazai bankok 1,5-1,8 százalék közé várják a GDP jövő évi növekedését. (HN, SITA, shz)