Kóstolgasson velünk!

Pozsony. Szlovákiában még mindig nagyon alacsony szinten van a borfogyasztás kultúrája. Tükrözi ezt a hivatalos statisztika is, mely szerint az egy főre eső évi borfogyasztás megegyezik az egy főre eső töményital-fogyasztással, a szőlőt soha nem látott kváziborok aránya pedig akár a 30 százalékot is meghaladhatja. A hazai vendéglők többsége sajnos, még mindig csak két borfajtát különböztet meg, a fehéret és a vöröset, s messze nem szentel kellő figyelmet annak, hogy vendégeinek az ételhez harmonikusan illő italokat (legyen az bor, sör vagy alkoholmentes ital) kínáljon és tálaljon.

Persze vannak pozitív példák is, s számuk szerencsére, igaz a vártnál lassabban, de gyarapszik. Erre gondolt lapunk főszerkesztője és a kiadó reklámmenedzserei, amikor előrukkoltak az újbor bál megrendezésének ötletével. A bál, pontosabban az ennek keretében holnap tartandó borkóstoló fővédnökévé Korpás Andrást kérték fel, aki tagja annak a 25 főből álló állami borminősítő szakbizottságnak is, amely a hazai és külföldi minőségi és asztali borok besorolásáról, piaci forgalmazhatóságáról dönt. A nemzetközi hírű szőlőnemesítő maga is kitűnő borász. Meg is ígérte a bál szervezőinek, hogy egy-két érdekességgel meglepi a borkóstolóra jelentkező vendégeket. Korpás András példáján további térségbeli borászok is felbuzdultak, így a kürti 1075 vagy a szalkai Pro Bonum társaság. Aki tehát szombaton részt vesz az Új Szó és a Vasárnap bálján és vállalkozik minőségi borok degusztálására, az feledhetetlen élményben részesül. Ez a borkóstoló ugyanis nem (csak) arról szól majd, hogy milyen ételekhez milyen típusú borok illenek. A borászok és borszakértők helyben be is mutatják boraikat, el is magyarázzák italuk fajtajellemzőit.

A kóstolásnak pontos menetrendje és forgatókönyve van. Például az sem mindegy, hogy milyen poharakba öntik a nemes nedűt. Jó tudni, hogy a pohár alakja és anyaga nagymértékben képes befolyásolni, sőt átalakítani az ízérzeteket, de erről szakértőink is szólnak majd a szombati borkóstolón. Aki a bált megelőzően szeretné a borkóstolást gyakorolni, jó ha tudja, hogy a nedű színét, habzását, mozgékonyságát már kitöltéskor megfigyelhetjük, ám a színt igazán fehér háttér elé tartott pohárban lehet helyesen meghatározni. A bor tisztaságát úgy tudjuk megítélni, ha a poharat fényforrás felé fordítjuk. A bort ezt követően apró gyors levegővételekkel megszagoljuk. Az illatanyagok nagy részét az orr nyálkahártyáján keresztül érezzük, így elég a néhány apró szippantás ezek érzékeléséhez (10-20 másodpercnél tovább egyszerre ne szagolgassuk a bort, mert az orrunk elfárad). Ezt követően a bort megforgatjuk a pohárban, majd megszagoljuk. Bele is szagolhatunk, de orrunk ne érjen a pohárhoz. Csak ezt követően kóstoljuk meg az italt. A kóstolás során lehetőleg mindig azonos mennyiségű bort vegyünk a szánkba. A kisebb kortyot a nyál jobban felhígítja, így a bor ízét torzítva érzékeljük. A bort 15-30 másodpercig tartsuk a szánkban, ennyi idő szükséges ugyanis az ízek érzékeléséhez, utána az ízérzékelésünk csökken, kifárad. Az italt megrágjuk, majd lenyeljük, nyelvünkkel a szájpadláson csettintve a szánkon és az orrunkon egyszerre kilélegzünk. ĺgy érzékeljük az utóízeket, az íztartósságot és a zamatokat.

A borkóstolás leírása talán összetettnek tűnik, ám jó ha tudjuk, hogy a mértékkel fogyasztott bor egészséges, emeli az ünnep hangulatát, az asztal fényét. A franciák azt tartják, az étkezés bor nélkül olyan, mint a nap napfény nélkül. Bár sok víznek kell lefolynia a Dunán, amíg térségünkben is így gondolkodnak majd, a szombati borkóstolóval egybekötött bál kísérlet e cél elérése érdekében. Szándékaink szerint hagyományteremtő kísérlet. (gy)