<p>A méhészek a búcsúzó évet is a gyengébbek közé fogják sorolni. Elsősorban a szokatlanul hideg márciusi és áprilisi időjárás miatt csökkent a méztermelő méhcsaládok száma, s a méhészek gyakran a gyengén fejlődő állományokra panaszkodtak. Akadt köztük olyan is, aki 30–40%-os állományveszteséget tapasztalt.</p>
Kisebb állomány, változatlan ár
Szlovákiában ez év tavaszán a szakemberek szerint mintegy 240 ezer méhcsaládot könyveltek el. „Egy átlagos évben az akácvirágzásig legalább három méhnemzedék nő fel a kaptárban, idén azonban sok esetben mindössze egynek sikerült. A tartós hideg megfékezte a méhanyákat a petelerakásban. A tavaszi hidegeket követően aztán a méhek kondíciója az egész idény folyamán nagyon gyenge volt. Ami azt jelenti, hogy hiába volt kedvező az időjárás és nagyszerű a virágzás, a méhek nem győzték erővel a virágporgyűjtést” – magyarázta lapunknak Kiss Róbert csenkei méhész. Az évet ő is gyengének minősíti, hasonlónak, mint amilyen a tavalyi volt. Egy évvel ezelőtt az alacsonyabb hozamok következménye a kilogrammonkénti mintegy 1–1,50 eurós mézáremelkedés volt. Például az akácméz kilója a 7 eurót is elérte, sőt egyes régiókban nyolcért is adták. Igaz viszont, a háztáji udvarokról történő eladás esetében már 5–5,30 euróért hozzá lehetett jutni az édességhez, amely sok családban nem hiányozhat a karácsonyi ünnepi asztalról sem. A szlovákiai mézfogyasztás a hivatalos statisztikák szerint tartós lejtmenetben van. Éves átlagban ugyanis egy szlovákiai lakos mindössze 85–90 dekagramm mézet fogyaszt, s ez már a „növekedés” utáni mutató. Mert öthat évvel korábban még ennél is kisebb volt a mézfogyasztási átlag. Összehasonlításképpen megemlítjük, hogy Németországban 5,2–5,4 kilogrammos az egy főre jutó éves mézfogyasztás, de még ott sem érik el a javasolt mennyiséget, ami 6,5 kilogrammra tehető. A nagy üzletláncok a mézbehozatallal kiszorítják a boltokból a hazai előállítású, a külföldinél a legtöbb esetben sokkal jobb minőségű mézet. Pedig a szlovákiai termelők egyértelműen több mézet képesek kitermelni, mint amennyi a hazai fogyasztás. Az utóbbi években a mézpiacon is hatalmas előretörést ért el Kína, az ázsiai ország jelentős mennyiségben exportál Európa számos országába, így Szlovákiába is. S nem kis mennyiségben. „A kínai méz magas arányban tartalmaz cukrot, tehát minőségi mutatókról nem nagyon beszélhetünk ebben az esetben. A valódi, jó minőségű méz hosszabb idő elteltével sem cukrosodhat meg az üvegben” – magyarázta a csenkei méhész. Az idei árak alakulásával összefüggésben Kiss Róbert megjegyezte, hogy tavaly volt egy komolyabb áremelkedés az előző évihez képest, s az elmúlt évi szintet már csak azért is tartani igyekeznek a méhészek, hogy igazodjanak a vásárlóerőhöz. „Tudatosítanunk kell, hogy milyen a szlovákiai lakosság vásárlóereje. Természetesen más a méz ára a fővárosban, s teljesen más például a Csallóközben vagy a kelet-szlovákiai régióban. Nekem az évek során már kialakult a vásárlói köröm. Ha mind több méhésznek lenne egy akár csak kisebb vevői köre, az egyértelműen a külföldi méz behozatalának visszaszorításához vezethetne. Az is fontos tényező, hogy minél gazdagabb egy régió, annál kevesebb ott a méhész” – mondta Kiss Róbert. Susla Béla
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.