Kijátszott piacvédelmi szabályok

A dunaszerdahelyi cukorgyár hamarosan nevet változtat. Hogy erre mikor kerül sor, az már csak a cégjegyzéktől függ, amelynek iktatnia kell a Juhocukor részvénytulajdonosainak döntését. Jaroslav Tabačár vezérigazgató és Heinz Zemke ügyvezető igazgató a gyár új emblémájának sajtóbemutatóján.TASR-felvétel A számok önmagukért beszélnek: amíg 1999-ben a hazai cukorgyárak még 220 ezer tonna cukrot gyártottak, addig tavaly a termelés volumene visszaesett 127 ezer tonnára. Sőt, ebből a minimális mennyiségből is maradt még a gyártók raktáraiban vagy 30-35 ezer tonna cukor, amit az idei répakampányig nem tudtak értékesíteni a hazai piacon. (Ezt a mennyiséget a gyártóknak a piaci egyensúly helyreállítása érdekében exportálniuk kell, csakhogy az export most az alacsonyabb világpiaci árak miatt nem igazán kifizetődő.)

A hazai eladás azonban nem azért esett vissza, mert a lakosság egy csapásra áttért volna az egészségesebb életmódra, azaz visszafogta volna magát a nagymértékű cukorfogyasztásban. Abból továbbra is változatlanul sokat, szakértői becslések szerint fejenként vagy 35-40 kg fogyasztunk évente. A cukorrépa hazai feldolgozói érthetetlennek tartják, hogy eladásaik azután is csökkentek – sőt, augusztusban, tehát a befőzési idény kellős közepén volt a legalacsonyabb –, hogy idén májusban hatályba léptek az automatikus cukorbehozatalt korlátozó szabályok. Mellesleg májusig vagy 15 ezer tonna cukor behozatalát engedélyezte a gazdasági tárca, utána még vagy 3400 tonna cukor importjára került sor. Nehezítette az idei cukoreladást az is, hogy az Állami Tartalékalapok (ŠHR) – a raktárkészletek frissítésére hivatkozva – 7100 tonna édesítőszert dobott saját készleteiből a piacra. „Vagy ez az adat nem pontos, vagy valakik kijátsszák, megkerülik a piacvédelmi szabályokat” – vélik a hazai cukorgyártók, akik az előbbi állításukat arra alapozzák, hogy a tartalékalap ilyen irányú bejelentéseit nem áll módjukban ellenőrizni, mivel az államtitoknak minősül. A behozatali és a piacvédelmi szabályok kijátszhatóságát Jaroslav Tabačár, a dunaszerdahelyi Juhocukor Rt. vezérigazgatója a minapi cseh döntéssel bizonyítja: Prága azonnali hatállyal betiltotta az édesített kakaópor behozatalát, mert az csak nevében tartalmazott kakaót, ténylegesen mindössze 5%-ot, a többi cukor volt. A kiskapu abban van – magyarázza –, hogy a „színezett” cukor a vámstatisztikában más számot kapott, így rá a korábbi behozatali korlátozás nem vonatkozott. A behozatali korlátozások megkerülésének lehetősége rejlik a további feldolgozás címén behozott cukorban is. (Ezt a cukrot a feldolgozás után elvileg ki kellene vinnünk az országból, azaz itthon nem kerülhetne eladásra.) Erre lehet gyanakodni a számok alapján is: tavaly hozzávetőleg 30 ezer tonna ilyen cukor áramlott hozzánk, az idén szeptember végéig már mintegy 20 ezer tonna behozatalára került sor. A szlovákiai répatermelők az idén 31 ezer hektárról szántották ki a fehér aranynak is nevezett cukor alapanyagát. A termesztési terület tehát mintegy 1200 hektárral a tavalyi szint alatt maradt. Ugyanakkor 37-40 tonna körüli átlagos országos hektárhozamok jócskán meghaladják a tavalyi valóságot, amely mindössze alig lépte túl a 30 tonnát. Ebből a mennyiségből várhatólag 167-170 ezer tonna cukrot állítanak elő. A legnagyobb szlovákiai cukorgyárban, a dunaszerdahelyi Juhocukorban idén 410-420 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel. A gyárral szerződött termelők átlagosan 42-43 tonnás hozamokat és 15,5%-os cukortartalmat értek el. A nagyobb, 16-17%-os cukortartalmat produkáló termelők akár 1200 koronát is kapnak az alapanyag tonnájáért, a gyengébben teljesítők tonnánként 800 koronát kapnak. A hazai cukoripar képviselői szerint nem indokoltak a magas cukorárak a boltokban. A klasszikus kristálycukrot például – csomagolástól függően – kilogrammonként 20,50-22 koronáért adják tovább a kereskedőknek. Ez az összeg már egy minimális nyereséget is tartalmaz. (gyor)