Kevesebbet fizettünk a fűtésért

Tavaly a háztartások 3,6%-kal kevesebb hőt fogyasztottak, mint egy évvel korábban, ezért a többségük arra számíthat, hogy visszakap bizonyos összeget. A kiadások azonban a lakásfelújítások miatt is csökkennek. Az elmúlt év időjárására az extrém kilengések nyomták rá a bélyegüket. Az év első hónapjai a szokásosnál jóval hidegebbek voltak, a téli időjárástól végleg csak májusban vehettünk búcsút, az év utolsó hónapjai ezzel szemben a szokottnál jóval melegebbek voltak. Mindez a fűtésszámlán is meglátszott. Az év első hónapjaiból ítélve a szakemberek eredetileg arra számítottak, hogy tavaly az átlagosnál többet fizetünk majd a fűtésért, az év végén tapasztalható melegebb időjárásnak köszönhetően azonban ez a jóslat nem jött be. „Ha az év egészét vesszük alapul, tavaly a háztartások 3,6 százalékkal kevesebb hőt fogyasztottak, mint egy évvel korábban” – nyilatkozta Miroslav Obšivaný, a Szlovák Hőszolgáltatók Szövetségének az elnöke, aki szerint ez meglátszik a fűtésszámlán is. Egy hónap az éves elszámolásigObšivaný ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházak lakástulajdonosainak legkésőbb május 31-ig kellene megkapniuk a lakhatással összefüggő tavalyi költségekről szóló éves elszámolást. Ennek tartalmaznia kell a távfűtés díját, a víz- és csatornadíjakat, a közös helyiségek világításának a díját, a lift működési költségeit és a szemétszállítási díjakat is. Minden egyes szolgáltatásnál fel kell tüntetni az árat és a lakóház egészére, valamint az egyes lakásokra jutó költségeket. Ha a lakó év közben kevesebbet fizetett be, mint amennyit valóban elköltött, az így keletkező fizetési hátralékot is fel kell tüntetni, ugyanúgy, mint a többletet. Akik többet fizettek be, a többletet általában 15 nappal az éves elszámolás kézhez vétele után, legkésőbb június 30-ig kapják meg. Ugyanilyen határidők vannak a hátralék befizetésére is. Visszafizetik a többletetAz éves elszámolásban az egyik legfontosabb tétel épp a távhőszolgáltatás, amely általában a költségek harmadát teszi ki. Az ár kiszámításánál a lakás alapterületét, a házon belüli elhelyezkedését és – ha a fűtőtestekre fel vannak szerelve a mérőberendezések – az egyes lakások valós fogyasztását veszik alapul. „A tavalyi alacsonyabb fogyasztásnak köszönhetően a háztartások arra számíthatnak, hogy a távfűtésért befizetett díjból visszakapnak bizonyos összeget” – vallja Obšivaný. Sok függ persze attól, hogy a lakók mekkora előleget fizetnek, és attól is, mennyire sikerült takarékoskodniuk. „Az elmúlt években a fűtésre fordított kiadások a lakóházak felújításának, hőszigetelésének köszönhetően is csökkentek” – figyelmeztet Obšivaný. A lakóházak ennek ellenére még mindig az egyik legnagyobb energiafalók, hiszen az energiafelhasználás 40 százaléka jut rájuk. A leghatékonyabb megoldásnak természetesen az új, alacsony energiaigényű házak építése számítana, amelyekkel akár 80 százalékos megtakarítást is el lehet érni. Szlovákiában azonban évente alig 1%-kal nő az új lakások száma, és ezeknek a töredéke alacsony energia-igényű, valós megoldást így csak a régebbi lakóházak felújítása jelenthet. Erre már csak azért is szükség lenne, mivel az uniós szabályok szerint 2020-ig 20%-kal kellene csökkenteni az ország energiafelhasználását, ezzel párhuzamosan pedig 20%-ra kellene növelni a megújuló energiaforrások arányát. A számok egyébként önmagukért beszélnek: egy régi családi ház négyzetméterenkénti éves energiafogyasztása átlagosan 269 kWó, a részlegesen korszerűsített ház esetében a mutató 197-re javul, a teljes mértékben felújított (szigetelés, új nyílászárók, korszerű kazán) vagy vadonatúj ház idevágó mutatója csak 74 és 113 kWó/négyzetméter közötti – derül ki a lakásállomány korszerűsítésében érdekelt Első Lakás-takarékpénztár (PSS) adataiból. Az erre a célra már 1,59%-os kamatú hitelt is nyújtó (2 éves futamidőre) PSS szerint Szlovákia energiafogyasztásának 40 százaléka lakóházakra esik. Csökkenthetjük a költségeket„Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakóházak teljes felújítását követő energiamegtakarításnak köszönhetően akár 50–70 százalékos költségmegtakarítást is el lehet érni” – nyilatkozta Imrich Béreš, az Első Lakás-takarékpénztár elnöke. Szerinte erre a célra a lakástulajdonosok közösségei és a lakásszövetkezetek már 2000 óta igényelhetnek tőlük hitelt. Az elmúlt 14 évben csak a PSS közel 310 millió eurót szánt erre a szegmensre. A felújítások aránya az elmúlt időszakban ráadásul még nőtt is. 2002-ben a PSS által nyújtott hitelek még nagyjából 50–50% ment a lakásfelújításra és a lakásépítésre, lakásvételre. Tavaly a hitelek 75%-át már a lakásfelújításra fordították. (TASR, mi)