Kevés munka, rossz értékelés

Az INEKO független közgazdasági intézet számára negyedévente ötven neves gazdasági szakember és újságíró értékeli a különféle közintézmények gazdaságot befolyásoló intézkedéseit. A plusz és mínusz 300 pont között megítélt értékek, illetve az társadalmi fontosság alapján alakul ki a HESO-index, a legjobbnak, illetve legrosszabbnak ítélt intézkedések rangsora. Az idei év harmadik negyedéve ilyen szempontból nagyon rossz teljesítménynek bizonyult, a 35,9 pontos index alig fele az előző negyedév eredményének és az index történetének három leggyengébb értéke közé tartozik. Pedig amint várható volt, az európai uniós tagság parlamenti ratifikálása a negyedév messze legkiemelkedőbb lépésének bizonyult, a megítélt 219 pont abszolút rekord a HESO-index három és féléves történetében. (Az előző negyedévben a NATO-tagság jóváhagyása csak 176 pontot kapott.) A kifogások két csoportba oszthatók. Egyesek szerint hazánk a csatlakozási tárgyalások során a szükségesnél több terhet vállalt magára, sőt akadtak olyanok is, akik Szlovákia uniós tagságát a lehető legnagyobb tragédiaként tekintették.

Ezen kívül azonban július és szeptember között alig történt említésre méltó esemény. ĺgy azután 85 ponttal a második helyen az a törvény végzett, amelynek a bírósági végrehajtók már évek óta kissé furcsa világának rendbetétele a célja. Ennek két legfontosabb eszköze a felsőfokú jogi végzettség és a feddhetetlenség megkövetelése. A kritikusok azt kifogásolták, hogy más szakmák (például a közgazdászoknak) képviselőinek megtiltják ezt a tevékenységet, ami mögött a jogászlobbi nyomását vélték felfedezni. A harmadik helyen 77 ponttal a parlament által az új uniós alkotmánytervezethez elfogadott módosító javaslatok végeztek. A vélemények egyrészt abban a tekintetben oszlottak meg, vajon milyen követelés elfogadtatására van esélye hazánknak a testületen belül. Mások számára pedig a parlamenti vita azt bizonyította, hogy Szlovákia egyáltalán nem rendelkezik uniós jövőképpel, így a témáról még a parlament is legfeljebb felszínes vitákra képes. A kereszténység említésével kapcsolatos összeurópai vita az értékelőket is két táborra osztotta.

Azt, hogy az elmúlt negyedévben vajmi kevés pozitívum történt, jól bizonyítja, hogy a rangsor ezt követő helyein a telkek piaci áron való kisajátítása, némely kamara kötelező tagságának megszüntetése, illetve a jegybanki alapkamat-csökkentés végzett. A hetedik helyre kerül a munkahivatalok és a szociális osztályok összevonását elrendelő törvény. Ezt általában pozitívan fogadták az értékelők, ugyanakkor többek kétségbe vonták, hogy az új hivatalok jobban működnek majd, mint elődjeik. Mások szívesebben látták volna, ha ezeket a hatásköröket tovább delimitálnák azokra az önkormányzatokra, amelyek hajlandóak munkaközvetítéssel foglalkozni.

A közintézmények ebben a negyedévben szokatlanul sok negatívnak ítélt intézkedést produkáltak. A sort mínusz 38 ponttal az kereskedelmi láncokról szóló törvény vezeti, amelyet a HESO-index összeállítói fogyasztóellenesnek és az uniós jogrendet sértőnek ítéltek. Ebbe a kategóriába került a vasúttársaságok adósságainak csökkentésére adott 21 milliárd koronás támogatás, amely mellől az értékelők hiányolták a további súlyos adósságokat elkerülő reformstratégiát. Nem nyerte meg az értékelők tetszését a mezőgazdaság számára aszálykárok címén kifizetett 400 millió koronás állami támogatás sem, mondván ezeket a módszereket az unió legnagyobb rákfenéjének tartják. Egyetlen pozitívumként azt emelték ki, hogy a kormány nem engedett teljes mértékben a jól szervezett lobbi nyomásának és csak a kért összeg egy részét ítélte meg.

A HESO-index iránt érdeklődők ezentúl új fejezettel is találkozhatnak. Ez az Európai Unió gazdaságpolitikai intézkedéseivel foglalkozik, amelyek most már a hazai viszonyokat is befolyásolják. Az üvegházhatást kiváltó gázok (főként a széndioxid) kibocsátási limitekkel való kereskedést engedélyező rendelet kedvező fogadtatásra talált, mivel a legtöbbek szerint így átlátható intézkedések születnek. Egy másik csoport viszont az egészet alibizmusnak tartja, mivel a fő szennyezők így pénzért feddhetetlenséget vásárolhatnak maguknak. Az Európai Unió alkotmánya viszont jócskán megosztotta az értékelőket. Egyesek szerint egyáltalán nincs szükség ilyesmire, a másik tábor pedig erre, mint az unió legfontosabb összetartó erejére tekintett. Hasonló viták törtek ki az unió különféle működési modelljeiről is.