Kevés jobboldali ígéretet sikerül megvalósítani

Pozsony. Nesze semmi, fogd meg jól – az elemzők szerint a legrövidebben így lehet jelle-mezni a formálódó 3. Fico-ka-binet gazdasági prioritásait, amelyekről kedden állapodott meg a jövőbeni kormánykoalí-ciót alkotó négy párt.

„A 3. Fico-kabinet gazdasági célkitűzései egyáltalán nem nevezhetők ambiciózusnak” – vallja Martin Vlachynský, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. Az egyik legkonkrétebb ígéret a társasági adó kulcsának a csökkentése, azonban ez sem lesz olyan látványos, mint amire a cégek számítottak.

Kozmetikázott adókulcs

A Híd a Polgári Vízió címet viselő választási programjában is megemlíti, hogy „a társasági adó jelenlegi, 22%-os kulcsa az Európai Unió valamennyi új tagállama közül a legmagasabb”. A most elfogadott programprioritások szerint az elkövetkező választási időszakban ezt 21 százalékra csökkentik, és évente felülvizsgálják a mértékét. Csak összehasonlításképpen: 2012-ben még 19 százalék volt. „Az intézkedésnek bizonyára örülnek majd a cégek, az ország versenyképessége azonban ezzel nem javul látványosabb mértékben” – vallja Peter Goliaš, az Ineko gazdaságkutató intézet igazgatója, aki ráadásul arra is felhívja a figyelmet, hogy az ágazati különadókat nem hogy nem számolják fel, hanem a tervek szerint még ki is bővítik. „A kormánynak, főként, ha jobboldali pártok is vannak benne, olyan gazdasági környezetet kellene teremtenie, amelyben az összes résztvevőre azonos szabályok vonatkoznak” – tette hozzá az Ineko igazgatója.

Teljesítetlen ígéretek

Az SNS és a Híd is az egykulcsos adórendszerhez való visszatérést és a járulékok további csökkentését tartotta volna a legjobb megoldásnak, erről azonban a prioritásokban már szó sincs. Ugyanígy nem jártak sikerrel a jobboldali pártok a személyi jövedelemadó magasabb, 25%-os kulcsának az eltörlésére tett javaslatukkal sem. A nagyobb bevételekkel rendelkező alkalmazottak és egyéni vállalkozók 2013 óta fizetik az úgynevezett „milliomosadót”, és a jelek szerint ez a jövőben sem változik.

Megszűnik a minimáladó

A Smer ugyanakkor nem tiltakozott a minimális társasági adó (az ún. adólicenc) eltörlése ellen, amelyet két éve vezettek be. Ezt azok a cégek is kénytelenek fizetni, amelyek veszteséget érnek el, amiért az összes jobboldali párt igazságtalannak tartotta. Ha a 3. Fico-kabinet valóra váltja az ígéretét, akkor a minimáladó 2018. január elsejétől szűnhet meg, a vállalkozók így leghamarabb 2019-ben érzik meg az intézkedés hatását, amikor a 2018-as adóbevallást nyújtják be. „A minimáladót személy szerint azonnal megszüntetném, mivel rendkívül kártékony és demotiváló formája a vállalkozók megadóztatásának. Érthetetlen, hogy erre miért csak 2018-tól kerítenek sort” – vallja Vlachynský.

Jó hír a vállalkozóknak, hogy újra nő a költségként leírható átalány összege. Jelenleg ez a bevétel 40 százaléka, legfeljebb azonban évi 5040 euró. Hogy pontosan milyen emelést terveznek, azt egyelőre nem árulták el, Goliaš szerint azonban az intézkedés elsősorban a kisiparosoknak és a mezőgazdasági vállalkozóknak lehet hasznos, akiknek a jelenlegi 5040 eurós felső határ nem felel meg.

Marad a pénzszórás

Nagy változásokra nem számíthatunk az állam gazdálkodása szempontjából sem, épp ellenkezőleg. Korábban már a most leköszönő Fico-kabinet is azzal számolt, hogy 2017-re kiegyenlített állami költségvetést állítanak össze, vagyis a kiadások összege nem haladja majd meg a bevételekét. A most elfogadott prioritások szerint ez csak 2020-ra várható, vagyis a terheket a következő kormányra hárítják. „Mivel 2020 választási év lesz, megint nem tudjuk majd objektíven kiértékelni, hogy a kormány teljesítette-e az ígéreteit” – mondta Goliaš. (vlv, SITA)