Ketyegnek az időzített bombák

A hazai hulladékhegyek feltérképezését az 1991-es hulladéktörvény tette lehetővé és kötelezővé. Az 1993/94-ben napvilágot látott felmérés adatai szerint Szlovákiában több mint 8 ezer szemétlerakó helyet regisztráltak, miközben a felmérés csak olyan szemétkupacokra terjedt ki, amelyek területe meghaladja a 10x10 métert, térfogata pedig elérte a 10 köbmétert. A szakterminológiában régi környezetszennyezéseknek emlegetett szeméthegyeket azóta már rekultiválták és folyamatosan figyelik, ám ezek rendezéséről jogszabály még nem rendelkezik. (A szaktárca illetékeseinek közlése szerint már készítik a törvény tervezetét.) Felmérésünk során ilyenként jelölték meg a tejedi szeméttelepet is, amelyre évtizedeken keresztül hordták Dunaszerdahelyről és környékéről a háztartási és egyéb hulladékot, de példaként bármelyik szlovákiai várost, sőt községet is említhettük volna. Környezetvédelmi szakértők időzített bombáknak tartják például az egykori kavicsgödröket, amelyeket a kavicskitermelés után szeméttel, építési hulladékkal temettek be.

A hulladéktörvény két évvel ezelőtt elfogadott módosítása (223/2001-es Tt.) további jelentős előrelépésnek számít a hulladékhelyek felszámolása, pontosabban az új hulladékhegyek képződésének megakadályozása érdekében, ugyanakkor vannak elvarratlan szálak is. E törvény például arra kötelezi a telektulajdonosakat, ingatlanbérlőket, hogy jelezzék a helyi, valamint a járási környezetvédelmi szakhatóságoknak, ha területükön szemétlerakatot fedeznek fel. A járási szerveknek a bejelentés alapján kérniük kell a rendőrséget a nyomozás megindítására. A dunaszerdahelyi környezetvédelmi szakhatóságok Cseri Gabriella közlése szerint tavaly vagy féltucat rendőrségi bejelentést tettek, a komáromiak 4-et, azonban a szemetelőket általában nem sikerül fülön csípni. „A rendőrség a legtöbb esetben tehetetlen, a nyomozás rendszerint eredménytelenül zárul” – erősítette meg helyi és járási környezetvédelmi szakhatóságok tapasztalatát Dr. František Šopinec, a környezetvédelmi minisztérium hulladékgazdálkodási osztályának munkatársa.

Ha nincs tettes, a háztartási hulladék elszállíttatása és megsemmisítése a hatályos jogszabály értelmében a telektulajdonos feladata. Komárom városa csak a múlt évben 500 ezer koronát fordított az illegális hulladékhegyek felszámolására – tudtuk meg Ľubomír Augustíntól, a városi hivatal környezetvédelmi szakosztályának vezetőjétől. „A mi hatáskörünk nem terjed ki a tettesek kinyomozására, lebuktatására” – válaszolta Augustín mérnök arra a érdésünkre, miért tornyosodnak még Harcsás és a régi érsekújvári út térségében a szeméthegyek.

Az európai uniós forrásokra támaszkodó Ipoly Unió az Ipoly folyó vízgyűjtő területén 9 járásban, Rimaszombattól, Losonctól kezdve Korponán, Selmecbányán át egészen Léváig és Érsekújvárig térképezte fel az elhagyott és veszélyesnek minősülő szemétlerakatokat. A szervezet adatai szerint összesen 63, a természetben időzített bombaként ketyegő lerakatot találtak. Ez a szám azért meglepő, mert az érintett régió járási hivatalainak környezetvédelmi osztályai együttesen csupán kilencet tartanak nyilván. Wollent József, az Ipoly Unió elnöke szerint a mérgező szemétkupacok minősíthetetlen állapotban vannak és nincsenek ellenőrzés alatt. Uniós becslések szerint 1 kilogramm vegyi hulladék megsemmisítése vagy biztonságos tárolása 1–2 euróba kerül. Ez azonban csupán elmélet, ugyanis egyrészt nálunk nincs erre pénzügyi keret, másrészt Szlovákiában alig működik alkalmas hulladékmegsemmisítő égetőmű. (gyor, shz)