Két éve nem látott áremelkedés

Szlovákiában az infláció 2010-ben érte el a mélypontját, amikor a gazdasági válság okozta keresletcsökkenés miatt a gyártók és kereskedők nem tudták olyan mértékben növelni az áraikat, mint azt szerették volna. Tavaly az árak alig 1%-kal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest. A kereslet elmúlt hónapokban tapasztalt növekedésével, a gazdasági növekedés beindulásával párhuzamosan az infláció üteme is kezd lassan visszatérni a válság előtti szintekre. A banki elemzők az idei év végére így már a 4%-hoz közelítő áremelkedéssel számolnak.

Az elmúlt egy évben leginkább az élelmiszerek, a közlekedés és a háztartási energia ára nőtt. Márciusban az élelmiszerekhez 7%-kal, az alkoholhoz és a cigarettához 3,3%-kal drágábban juthattunk hozzá, mint egy éve. A közlekedés ugyanekkor 6,2, a háztartási energia pedig 4,3%-kal drágult. „A márciusi infláció gyorsulása ugyan elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulásával magyarázható, az elmúlt időszakban azonban elkezdtek nőni az árak több más kategóriában is” – vallja Eduard Hagara, az ING Bank elemzője, aki szerint a kereskedők igyekeznek beépíteni az árakba a növekvő költségeiket. Boris Fojtík, a Tatra banka elemzője arra számít, hogy a drágulások az idei év közepén érik el a csúcspontjukat. A pénzügyminisztérium szerint az idei átlagos pénzromlás 3,5%-os lesz, és nem számíthatunk jelentősebb javulásra az elkövetkező években sem.

Az infláció gyorsulásával Szlovákia nincs egyedül, hiszen ezzel manapság régiónk összes országa kénytelen szembenézni. Magyarországon a múlt hónapban 4,5%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. A 4cast nevű vezető londoni pénzügyi elemző cég felzárkózó piaci szakértői kiemelték, hogy a cukor és a kenyér ára Magyarországon „kivételesen markánsan” emelkedett; a cég saját becslése alapján a cukor az év eleje óta több mind 50%-kal drágult. Csehországban 1,7%-os inflációt mértek, miközben a kenyér 12, a liszt csaknem 32, az étolaj 23, a burgonya pedig 62%-kal drágult az egy évvel korábbiakhoz képest. A régiónk legfontosabb felvevő piacának számító Németországban az energia drágulása miatt márciusban is tartotta két és féléves csúcsát az infláció. A német statisztikai hivatal szerint a fogyasztói árak februárhoz hasonlóan márciusban is 2,1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ennél nagyobb mértékű áremelkedést az elmúlt tizenöt évben 2008 októberben regisztráltak a statisztikusok.

A gazdasági válság enyhülésével egyre több közgazdász figyelmeztet a hirtelen megugró infláció veszélyeire. Egyhelyben toporgó, stagnáló gazdaság és gyorsuló infláció, azaz stagfláció van kialakulóban az Egyesült Államokban és a legtöbb nyugat-európai országban – állítja számos Thorsten Querg gazdaságtörténész és befektetési bankár, a gazdag német családok vagyonát kezelő Focam privát bank fő stratégája. Veszélyes korszak következik – jósolja a tekintélyes bankár. Szerinte az euróövezetben az infláció éves üteme „hivatalosan” ugyan nem magasabb két és fél százaléknál, de ha megkérdezünk egy német, egy olasz, vagy akár egy amerikai háziasszonyt, szerinte mekkora a drágulás vagy a pénzromlás üteme, bizonyosan jóval magasabb számot fog mondani, mint ami a hivatalos statisztikában szerepel. Az energiahordozók, az üzemanyagok áremelkedését ugyanis nem számítják be az inflációs kosárba, sőt az élelmiszerek nagy részét sem.