Katasztrofális az uniós agrárpolitika

Azt ma már minden tagország látja, és kimondja, hogy a közös agrárpolitika nem tekinthető sikeresnek. Míg 1962-ben az európai keresőképes lakosság 20%-a dolgozott a mezőgazdaságban, ma ez az arány az EU átlagában nem éri el a 4%-ot sem, Szlovákiában pedig csupán 2,2%. Éric Andrieu francia EU-képviselő szerint a KAP mindent a termelékenység és az export fokozásának rendelt alá, aminek következtében a tagországokban olyan tömegű munkaerő szabadult fel, amelyet az ipar és a szolgáltatások már nem tudnak felszívni. Nyilvánvaló, hogy minél hatékonyabb a termelés, annál kevesebb ember szükséges egy bizonyos mennyiségű termék előállításához. A KAP azt hirdette, hogy a tagországok között bizonyos szakosodást kell megvalósítani, minden terméket ott kell előállítani, ahol az a leghatékonyabban megoldható, pl. a gabonatermesztést Franciaországra, a sertéshús előállítását Németországra kell koncentrálni. Nehezen eldönthető azonban, hogy más körzetekben mennyire kell az adott termék előállítását visszaszorítani, mert a kevésbé hatékony termelés is munkahelyeket biztosít. Az agroinform.hu portál szerint a KAP az új tagországokban ráadásul még nagyobb arányban csökkentette a mezőgazdasági foglalkoztatottságot. Egyrészt a nagyobb hatékonysággal előállított és időnként dömpingben érkező nyugati termékek beáramlása miatt kevesebb hazai termékre volt szükség, másrészt a keletiek kevésbé tudtak versenyezni az exportpiacokért.

Andrieu szerint az egyik megoldás az lehetne, ha az EU nem kreálna versenyhelyzetet a tagországok között. „Inkább a helyi problémákra kell koncentrálni, rövid ellátási láncokat és fenntartható termelési feltételeket kialakítva, a támogatásokat pedig elsősorban a kis- és középvállalkozók számára biztosítva, illetve jobban kapcsolva a munkahelyteremtéshez” – mondta Andrieu. (TASR, agroinf.)