Jövőre növekedhet az ingatlanadó

Mindeddig a 2400 hazai község az ingatlanadón 4 milliárd koronányi összeget szedett be évente. Ebből is látszik, hogy nem ez az adófajta a községek legfontosabb bevételi forrása, hiszen a városok és falvak kasszájába összesítve 51 milliárd korona folyt be. Hogy az ingatlanadóból mekkora pénzösszeghez jutnak a községek 2005-ben, azt egyelőre nem lehet pontosan felmérni. Több, főként nagyobb város azonban már jelezte, az adóemelés elkerülhetetlen lesz. A kormány számításai szerint évente mintegy 3,8 milliárd korona folyhat be az ingatlanadóból, a községek azonban ennek akár a kétszeresét is beszedhetik. A kormány szakemberei sem számítanak azonban arra, hogy a behajtott összeg az ideinél 1,1 milliárd koronánál többel nőne.

Az önkormányzatok képviselői ugyanakkor tagadják, hogy azonnali adóemeléseket hajtanának végre. Mindezt azzal magyarázzák, hogy jövőre az adófizetési kötelezettség alóli felmentésről is a községek dönthetnek. Vagyis ha bővítik az adófizetők körét, akkor adóemelés nélkül is nagyobb összeget szedhetnek be. Példaként a fürdővárosok említhetők, ahol mindeddig a városok nem szedhették be az ingatlanadót azon épületek után, amelyeket gyógyászati célokra használnak. Jövőre már ezek tulajdonosait is megadóztathatják.

Eddig az adók nagyságát a községek lakosainak létszáma alapján határozták meg, vagyis a nagyobb városokban magasabb adót szedhettek be. A módosításoknak köszönhetően azonban jövőre a községek már figyelembe vehetik az ingatlanok piaci értékét is. Az állam eddig meghatározta a községek által kivethető adó felső határát. Jövőre a községek ebben is szabad kezet kapnak. Az állam jövőre csak orientációs jellegű határokat ajánl a községeknek. A telkek esetében például a törvényben megszabott érték 0,25 százalékában szabták meg az adót. A szántóföldek esetében ez az érték például 2-20 korona között mozog négyzetméterenként, a termékenyebb dél-szlovákiai földek esetében azonban a 33 koronát is elérheti. A községeknek azonban az állam nem köti meg a kezét. Ha akarják, növelhetik, de akár csökkenthetik is az adót.

Korábban azzal számoltak, hogy a városok és falvak úgynevezett ártérképeket állítanak össze, amelyek alapján meg lehetne határozni, hogy egy-egy körzetben milyen az értéke az egyes ingatlanoknak. Ez alapján vetnék ki később az adókat. A térképek kidolgozása azonban nem olcsó mulatság, ezért Szlovákiában eddig csak pár városnak van ilyen. (p, t)