Javult Szlovákia versenyképessége

A genfi központú Világgazdasági Fórum 1971 óta működik, globális versenyképességi jelentését 2003 óta minden évben közzéteszi. A Globális Versenyképességi Index (Global Competitiveness Index – GCI) a legátfogóbb ilyen jellegű mutató a világon, 114 mutatóból áll össze, amelyek a termelékenységet és a hosszú távú növekedési potenciál alakulását befolyásolják.

Enyhe javulás

Szlovákia a legjobb helyezést 2006-ban érte el, amikor a második Dzurinda-kormány reformjainak köszönhetően a világ 37. legversenyképesebb országának számított. Az első Fico-kormány 2006-os hatalomra lépését követően azonban Szlovákia megindult a lejtőn. Már 2007-ben a 41. helyre esett vissza, 2014-ben pedig már csak a 78. volt. Az elmúlt két évben azonban látványos változásra került sor, legalábbis Szlovákia helyezése szempontjából.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"248424","attributes":{"alt":"Wall Street","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"320","title":"Az USA a 3. legversenyképesebb","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Panaszkodó vállalkozók

A vállalkozók érdekvédelmi szervezetei szerint ez azonban korántsem annak köszönhető, hogy javult volna a vállalkozói környezet. „Szlovákia megítélése csak enyhén javult. Csak annak köszönheti az előrelépést, hogy több országban az elmúlt időszakban még a szlovákiainál is jelentősebben romlott a helyzet” – nyilatkozta Peter Kremský, a Világgazdasági Fórum szlovákiai partnerintézeteként működő Szlovák Vállalkozói Szövetség (PAS) ügyvezető igazgatója. Szerinte Szlovákia vállalkozói környezete továbbra is az egyik legrosszabb az egész Európai Unióban. Szlovákia mögött már csak olyan országok találhatók, mint Görögország, Ciprus, Horvátország és idén először Magyarország is.

Magyarország ugyanis idén csúnyán leszerepelt: hat helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, vagyis jelenleg már csak a világ 69. legversenyképesebb gazdasága. Kelet-európai versenytársai közül Magyarország versenyképessége romlott a legjobban. A régiónkban egyértelműen Csehország számít a legjobbnak versenyképesség szempontjából, amit Lengyelország követ.

Elkerülhetetlen reformok

Kremský szerint Szlovákia továbbra is rendkívül kedvezőtlen helyzetben van, a versenyképesség javítása érdekében ezért elengedhetetlenek a további reformok. A vállalkozóellenes adó- és munkajogi szabályok, a silány jogérvényesítés, a katasztrofális iskolarendszer, az egyre rugalmatlanabb munkapiac és a társadalom egészét átható korrupció – Kremský szerint ezek azok a tényezők, amelyek megakadályozzák, hogy az elkövetkező időszakban jelentős előrelépést érjen el Szlovákia a versenyképesség szempontjából. Idén, ahogy korábban is, a világ legversenyképesebb állama Svájc, amit Szingapúr és az Amerikai Egyesült Államok követ, így a dobogón nincsen változás. A rangsor első harmadát nagyrészt európai országok és más OECD-tagállamok uralják, de előkelő helyen szerepelnek a gyorsan növekvő felzárkózó országok is, úgymint Kína (28.) vagy Oroszország (43.). Az EU-tagállamok közül a legjobb indexet Hollandia érte el, így a globális lista 4. helyére került, megelőzve Németországot. Az utolsó három helyen Csád, Mauritánia és Jemen áll. A lista utolsó harmadában olyan, jellemzően fejlődő gazdaságok kerültek, amelyeknek az intézményrendszereivel problémák vannak. Két európai ország található a lista ezen felén, Moldova (100.) és Bosznia-Hercegovina (107.).

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"248425","attributes":{"alt":"Draghi","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"293","title":"Európa stagnál. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke.","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Itt a 4. ipari forradalom

A Világgazdasági Fórum szerint a jövőben a gazdasági versenyképesség még nagyobb hangsúlyt kaphat, mivel a jelenlegi nemzetközi környezet (geopolitikai feszültségek, pénzügyi instabilitás, magas adósságszintek), egyáltalán nem növekedésbarát. Mindazonáltal a negyedik ipari forradalom új lehetőségeket teremt a gazdaságok számára. Új potenciális növekedési lehetőségek jelentek meg a biotechnológia, mesterséges intelligencia, robotika és az informatika területén. A jövőben azok az országok lesznek sikeresek, amelyek magasabb szinten tudnak integrálódni a nemzetközi munkamegosztásba és beszállítói hálózatokba, valamint jobban ki tudják használni innovációs kapacitásukat.