Japán reformkísérletezések

Japánból, az 1930-as évek ázsiai katonai hatalmából, a második világháború után egy oktatásra és gazdaságra összpontosító modern állam jött létre. ĺgy történhetett, hogy a világon egyedüliként ma a japán fiatalok 90 százaléka középiskolai végzettségű, az ország az Egyesült Államok után a világ legnagyobb gazdasága és Luxemburg után Japánban a legtöbb az egy főre jutó hazai össztermék (GDP). A jelentős állami befolyásra épülő gazdaság negyven éven keresztül jól bizonyított, és például szolgált a többi ázsiai „Kis Tigrisnek”. Ám 1992-től a megszokott 4 százalékos gazdasági növekedés 1,25 százalékra csökkent.

A négy évtizede hatalmon lévő Liberális Demokrata Párt elvesztette a választásokat és ezután gyors egymásutánban cserélődtek különböző kormányok, mígnem 2001 áprilisában egy fiatalnak számító 60 éves LDP-s jelölt került a kormány élére. Koizumi Junicsiro miniszterelnök ígéretes reformprogramja magában foglalta az óriási állami vállalatok privatizálását, a külföldi befektetések feltételeinek meglazítását, és különböző adóreformokat. Közel egy év elteltével azonban nem sok eredményt tud felmutatni a miniszterelnök.

Érdekes, hogy reformjainak legnagyobb hátráltatói a saját pártjának soraiból kikerülő miniszterek, akik mindent megtennének a jelenlegi status quo megőrzéséért. Még a dohányárura kirótt adóemelési javaslatot sem fogadták el, amiből 1,5 milliárd dolláros bevételnövekedést könyvelhetett volna el az állam. Pedig a gazdasági helyzet indokolná a reformok szükségszerűségét. Az országra négy éve az infláció ellentétje a defláció jellemző. Ez a fogyasztóknak egyelőre kedvező állapot – a termékek ára hozzávetőleg 1%-al csökken évente – gazdasági szempontból egyáltalán nem kívánatos. A legnagyobb vesztesek a hitelből gazdálkodó vállalatok és a bankok. A vállalatok problémája, hogy termékeik árának csökkenésével valójában többet kell visszafizetniük, amit sokszor nem képesek teljesíteni. A bankok pedig – épp ezért – a felgyülemlett hitelek miatt kerültek nehéz helyzetbe. Mégis a legnagyobb adós maga a kormány, adóssága a múlt evben már nemzeti össztermékének 130 százalékát is elérte, ami még egy ekkora gazdaságra sem vet jó fényt.

Egy másik probléma magával a jennel van. Míg 2000 januárjában még 1 dollár 101 jenbe került addig a mostani árfolyam 132 jen körül mozog. Igaz a pénz gyengüléséből a túlnyomó részben külföldi piacra termelő óriások, mint a Honda, Toyota, Canon és a Sony csak profitálhatnak, hisz dollárban értékesített termékeik otthon nagyobb bevételt produkálnak, viszont az import megdrágul. Jópár elemző szerint a még így is túlértékelt jen nem képes felpezsdíteni eléggé az exportot, ami nagyban hozzásegítene a gazdaság ujraéledéséhez. Legfőképp azért, mert az ország legnagyobb külkereskedelmi partnere, az Egyesült Államok, is saját gazdasága lassulásával bajlódik. Másrészt viszont a jen folyamatos gyengülése a befektetők kivonulását is felerősítheti.

Koizumi Junicsiro minisztereknöknek nehéz a dolga. A japán gazdaság még mindig nem került olyan mélyre, hogy a megrögzött konzervatívok is elismerjék a reformok jelentőségét. A kormányfő egyetlen esélye, ha a gazdaság minél hamarabb még mélyebbre csúszik a recesszióba, akkor viszont elveszítheti egyetlen ütőkártyáját – az emberek támogatását. Ha ugyanez lassan történik vagy Koizumi megbukik, akkor a külföldi befektetők, akik bíznak a reformok megvalósulásában, bátortalanodhatnak el. Valószínűleg igaza lesz annak az elemzőnek, aki azt nyilatkozta: Ezzel az évvel (2001) összehasonlítva a következő még roszabb lesz.

Bizakodnak a jövőben

Tokió. A japán gazdaság helyzete továbbra is romlik – állítja a japán kormány legfrissebb jelentése. A gyengülő exportkereslet következtében egyre több vállalatnak kellett rekordütemben csökkentenie termelését, és költségmegtakarítás végett rengeteg munkást bocsátottak el. A munkanélküliség a korábbiakhoz képest kiemelkedően magas, 5,5 százalékos szintet ért el. A jelentés mindazonáltal bizakodó a jövőt illetően. Viszonylagos változások vannak: az exportkereslet már második hónapja javul, a külkereskedelmi és szolgáltatóipari bevételek lassú növekedésnek indultak. Az amerikai piacon pedig erősödött az informatikai cikkek iránti kereslet. (MTI)