Ismét kötelező lesz a második pillér a pályakezdők számára

Ősztől jelentős változásokra számíthatnak a második nyugdíjpillérben takarékoskodók. A javaslatokat Jozef Mihál munkaügyi miniszter a múlt héten bocsátotta tárcaközi egyeztetésre, és ha a parlament is rábólint, október elsején életbe léphetnek a változások. Ha a munkaügyi tárca elképzelései valóra válnak, a pályakezdő fiatalok számára a jövő év elejétől ismét kötelező lesz a belépés a második nyugdíjpillérbe. A munkába állást követően 180 napjuk lesz arra, hogy kiválasszák a számukra legmegfelelőbb nyugdíjpénztárat, és megkössék vele a szerződést. Ha ezt elmulasztják, a Szociális Biztosító választ számukra nyugdíjkezelőt. Hogy a választás a nyugdíjkezelők szempontjából igazságos legyen, ilyen esetekben a társaságokat ábécé sorrendbe állítják, és a Szociális Biztosító váltakozva sorolja be a kötelességüket elmulasztó fiatalokat az egyes társaságok közepesen kockázatosnak számító vegyes alapjaiba.
A pályakezdők számára a kötelező belépés mellett meghagyják azt a lehetőséget is, hogy ha elégedetlenek, kiléphetnek a második nyugdíjpillérből. A tervek szerint a belépést követő 730 napban, vagyis két évben szabadon kiléphetnek. Az erről szóló kérvényt közjegyzőnél hitelesített aláírással a Szociális Biztosítóba kell elküldeni. A pályakezdőknek azzal is kedvezne a munkaügyi tárca, hogy az első két évben nem kell semmilyenilletéket fizetniük, ha nyugdíjtársaságot váltanak. A jelenlegi szabályozás szerint díjtalanul csak éves időközökben válthatunk nyugdíjtársaságot, ha ezt gyakrabban szeretnénk megtenni, a Szociális Biztosítónak 16eurót kell fizetnünk.

Vége a garanciáknak
A második pillérben takarékoskodók számára a legnagyobb változás az lehet, hogy a vegyes és progresszív alapok esetében a jövő év elejétől megszüntetik az eddig biztosított garanciákat. „Szeretnénk elérni, hogy a nyugdíjbiztosítók bátrabban fektessék be az ügyfelek pénzét, az eddigieknél nagyobb hozamot biztosítva számukra“ - nyilatkozta Jozef Mihál munkaügyi miniszter. Eszerint a jövőben már csak a kötvényalapra átkeresztelt konzervatív alap biztosítana garantált hozamot. A kiegyensúlyozott és a progresszív alapban megszüntetik az eddigi garanciákat, aminek köszönhetően az alapkezelők bátrabban fektethetik az ezekben lévő pénzt kissé kockázatosabb, de nagyobb hozammal kecsegtető pénzpiaci termékekbe. Ez utóbbi két alapot át is keresztelik: a kiegyensúlyozott alapot vegyes, a progresszív alapot részvényalapnak nevezik majd. Ezenkívül létrehoznak egy új, úgynevezett indexalapot is. Ebben a befektetések hozama valamely piaci indexhez kötődik. Újdonságnak számít, hogy a jövőben két alapban is takarékoskodhatunk egyszerre, amelyek közül az egyiknek garantáltnak kell lennie.
Választhatjuk a biztonságot
A második nyugdíjpillérben tervezett módosításokról szóló törvény a tervek szerint október elsején lép életbe. Ezután a nyugdíjtársaságoknak október végéig levélben kellene tájékoztatniuk azokat az ügyfeleiket, akik nem a konzervatív alapban fialtatják a megtakarításaikat, hogy a vegyes és a progresszív alapok esetében megszüntetik a garanciákat. „A levélben a társaságoknak jelezniük kell azt is, hogy ha az ügyfél kívánja, szabadon átléphet abba a konzervatív alapba, amelyben továbbra is garantálják a megtakarításokat“ - nyilatkozta Mihál. Az értesítéshez válaszlevelet kell csatolni, hogy az ügyfél jelezhesse a garantált alapba való belépési szándékát. A törvény október elsejei életbe lépését követő három hónapban azonban még mindhárom alapnál fenntartják a garanciákat, így végleg csak jövő januárjától szűnik meg. Az ügyfelek ebben az átmeneti időszakban léphetnek át a garantált kötvényalapba.

Nem lesz sokkszerű váltás
További változás, hogy a jelenleg mintegy 4 milliárd eurót kezelő nyugdíjpénztárak az idősebb ügyfelek számára enyhítik az átlépési kötelezettséget a garantált alapba. A jelenlegi szabályozás szerint a 47 évnél idősebb ügyfelek már nem lehetnek a progresszív alapban, az 55 évnél idősebbek pedig már csak a konzervatív alapban takarékoskodhatnak. Mihál szerint a sokkszerű átlépés helyett a fokozatos átmenetet választják. A kötvényalapba való fokozatos átlépést az 50. életév betöltését követően teszik kötelezővé, és az egész folyamat 10 évig tarthat. Ennek során a kötvényalapban elhelyezett pénzösszeg arányát évente 10 százalékkal növelik, az ügyfél így az 59. életév betöltését követően takarékoskodik majd kizárólag a kötvényalapban.
A nyugdíjtársaságoknak fizetett díjak a jelenlegi három alapban továbbra is az ezekben elhelyezett átlagos éves nettó összeg 0,3 százalékát teszik majd ki.
„A kötvényalapban azonban felszámoljuk a hozamok után fizetett díjat, a garantált alapban takarékoskodók így kisebb összeget fizetnek, mint most“ -mondta Mihál. A másik két alapban fenntartják a hozam után fizetett díjat, hogy az alapkezelőket minél nagyobb hozam elérésére motiválják. Az indexalapot választók 0,2 százalékos díjra számíthatnak.

Vegyes fogadtatás
Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyit nyernek az ügyfelek a változásokkal. „Az ügyfelek ezzel nem nyernek semmit“ - állítja Jozef Paška, a legnagyobb hazai nyugdíjpénztár, az Allianz SDSS igazgatója. Szerinte az ügyfelek többsége félti a pénzét, vagyis konzervatív befektetőnek tekinthető, emiatt pedig a nyugdíjkezelők a jövőben sem fektethetik majd a megtakarításokat nagyobb mértékben a rizikósabb pénzpiaci termékekbe. A gazdasági elemzők azonban már nem ilyen pesszimisták. „Szerintem a konkurenciaharc a jövőben a nyugdíjtársaságokat rákényszeríti arra, hogy az alapokban növeljék a részvényekbe történő, nagyobb hozamot biztosító befektetéseket“ - állítja Juraj Valachy, a Tatra banka elemzője.
Nincs még teljes egyetértés a törvénymódosításról a kormánykoalíción belül sem, a végleges változat így még eltérhet a mostani javaslattól. (mi)