IHT: Kelet-nyugati törésvonalak bukkannak elő Európában

A gazdasági válságról tartandó uniós találkozó előtt - vasárnap délelőtt - külön megbeszélést tartanak az EU kilenc kelet- és közép-európai új tagországának vezetői a régióban kialakult pénzügyi krízis miatt.
    A The New York Times Párizsban megjelenő angol nyelvű európai kiadásának elemzése szerint a szokatlan "előcsúcs" ráirányítja a figyelmet a politikusok közti mély megosztottságra és a folyamatos zavarra, miközben Európa a hidegháború vége óta a legnagyobb gazdasági és politikai kihívással szembesül.
    "Hova lett az európai vezetés?" - teszi fel a kérdést a lapban Karel Lanoo, a brüsszeli Európai Politikatudományi Központ vezetője.
    A cikkíró, Stephen Castle úgy véli, hogy a válságban különböző módon érintett európai gazdaságok között eltérőek a nézetek arról, mit kellene vagy lehetne tenni a segítségre szoruló keleti régióban vagy az eurózónához tartozó, de szintén bajba jutott országokért, mint például Írország vagy Görögország.
    A régi és új tagállamok, a kelet és a nyugat, vagy az észak és a dél közti ellentétek már egy ideje a múltba merültek, de a törésvonalak hirtelen újra megrepedtek, amióta egyre növekszik az az aggodalom, hogy az egységes európai piacot szétszakítják az egyes országoknak a saját iparágait, illetve az országokon belüli munkahelyeket védő intézkedései - hangsúlyozza az IHT.
    A helyzetet a Kelet-Európában erősödő pénzügyi válság miatti félelem is nehezíti, az ugyanis a skandináv, a német és az osztrák bankok érdekeltségei miatt Nyugat-Európában is gazdasági problémákat okozhat. Ezenkívül ha a kelet-európai országok olyan hitelválságba kerülnek, mint amilyen a kilencvenes évek ázsiai pénzügyi összeomlása volt, akkor a szociális elégedetlenség miatt olyan tüntetésekre is lehet számítani, amelyek a legsérülékenyebb európai országok politikai destabilizációjához is vezethetnek - hívja fel a figyelmet a lap.
    Az IHT egy bennfentes EU-diplomatát idézve úgy véli, hogy a helyzet "eléggé kaotikus". "Különböző országok különböző intézkedéseket szeretnének", ezért a rendkívüli értekezlet célja elsősorban annak bizonyítása, hogy Európa aktív és egységes a válságban, ugyanis ezt a két tulajdonságát vonták kétségbe az utóbbi időben.
MTI