Így szűrik az álláspályázatokat

ÖSSZEFOGLALÓ

Ha egy állásra sokan jelentkeznek, akkor nem valószínű, hogy csak egyetlen ember felel meg a tömegből. Mégis csak egyet választhatunk, és szakmai alapon kell dönteni, egyre szűkíteni a kört. Néhány lehetőséget bemutatunk, ebből talán látható az álláskeresőknek, milyen döntéseket kell előkészíteni egy önéletrajzzal (CV), motivációs levéllel az állásinterjúkon. Az első szűrő, hogy az önéletrajz határidőre érkezzen meg. Aki elkésik, már csak adatbázisba kerül, ha csak nincs valami olyasmi a pályázatában, ami miatt érdemes az adott kiválasztásban különösen figyelni rá. Olyan szakembereknek, akikből nem sok van a munkaerőpiacon, érdemes lehet határidő után is beadni a pályázatot és telefonálni a címzettnek, elnézést kérni a csúszásért. Volt már rá példa, hogy így jött a siker.

A második, hogy a CV és a motivációs levél feleljen meg a hirdetés követelményeinek. Ha Europasst kértek, legyen az. Ha fényképest kértek, legyen fénykép. Ha fizetési igényt, motivációs levelet kértek, legyen, ha több nyelven kérték, akkor több nyelven legyen. Ha megadták, hogy például .doc, vagy .rtf állományt kérnek, legyen az. Ezeken az egyszerű szűrőkön nagyon sok álláspályázat nem megy át. Ezt érthető a legkevésbé: olyan, mintha a jelöltek szándékosan nem akarnának bekerülni a megpályázott állásba.

Most jönnek a megfelelőségi szűrések: végzettségek, munkatapasztalatok, nyelvtudás. Ahol fontos a nyelvtudás, ott logikusan mindig az a legfőbb szűrő. Mert egy tapasztalati hiányosság esetleg pótolható egy tanfolyammal, vagy akár némi utánajárással, nyelvtudást nem lehet rövid idő alatt szinteket ugorva fejleszteni munka mellett. Hiába írunk felsőfokú nyelvvizsgát a CV-be, ha a motivációs levél szóhasználata alapfokú szinten van, akkor az nem lesz jó. Lehet, hogy csak azért fogalmaztunk így, mert gyorsan le akartuk tudni, de ez itt már sajnos nem számít. A net tele van mintákkal, tessék elolvasni 10–20 példányt, utána már meg tudjuk írni a sajátunkat.

Az, hogy inkább végzettségre vagy inkább tapasztalatokra mennek cégfüggő, pozíciófüggő, és a leendő közvetlen vezetőtől is függ. Ha 3 éves tapasztalatot kértek, de nekünk 2 van, az még nem feltétlenül kizáró ok, főleg, ha iparágon belüli tapasztalatról van szó! Talán a tapasztalati évek száma az egyik leglazábban vett feltétel, mert ha valaki jó szakember, akkor majdnem mindegy, hogy 4 vagy 5 éve az. Arra való a szakmai szűrés (teszt, elbeszélgetés szakmai vezetővel), hogy kiderüljön, elég jó-e szakmailag a jelölt a feladathoz, mert a tapasztalati évek száma téves feltételezésre is adhat alapot.

A cégméret is lehet fontos, egy 30 fős cég titkárságvezetője valószínűleg ugyanúgy jó lenne egy 100 fős céghez is titkárságvezetőnek, van is esélye, de ha van a jelöltek közt nagyobb cégtől érkező, lehet, hogy ő kerül előnybe. Ezért fontos, hogy a munkahelyeket ne csak úgy sorold fel, hogy „2011–2013 Titkárságvezető, Sóskajóska Kft., általános titkársági feladatok”, hanem úgy, hogy „2011–2013 Titkárságvezető, Sóskajóska Spenóttermelő Kft., 30 fős cég titkárságának vezetése, 10 autós flotta kezelése, napi posta fogadása, szétosztása, a két cégtulajdonos vezetői naptárának karbantartása, számlák, teljesítési jegyzőkönyvek ellenőrzése…”.

Tehát adjuk meg a cég tevékenységi körét, azt, hogy mit csináltunk, nagyobb szervezetnél az osztály megnevezését, és derüljön ki a leírásból, kikkel, milyen módon működtünk együtt, hány embert érintett a munkánk.

A motivációs levél tartalma 3 dologra használható.

u Bemutatja, hogy a kért elvárásoknak megfelelünk, és azt is, mivel. Esetleg azt is tárgyalja, hogy az előnynek megnevezett tulajdonságok megvannak bennünk.

u Ha esetleg nem teljesen felelünk meg a kiírtaknak, de van mivel ellensúlyozni a hiányosságot, akkor ezt az ellensúlyt érdemes kifejteni.

u Ha olyasmit tudunk, ami jól jöhet nekik, de nem is álmodtak róla, hogy ilyet találnak, így nem írták be az előnyök közé sem, azért írjuk meg (pl. távol-keleti kapcsolatokkal rendelkező cégnél nem feltétlenül kérnek japán, kínai nyelvtudást, de biztos örülnének, ha nekünk ez megvan). Hogy konkrétan ez a rejtett előny nálunk mi lehet, arra pont a szakmai tudásunk fog választ adni: ha tudjuk, hogy az adott feladatkörben, cégben, iparágban milyen ismeret, tudásanyag, tapasztalat komoly tényező, akkor ezt le kell írni. Néha ez az utolsó szempont felülír minden mást: képzettségi elvárást, szakmai végzettséget. (HRportál)