Idén a hazai akácmézből is kevesebb lesz a piacon

A méhészek munkáját az elmúlt hetekben megzavarta a szeszélyes időjárás. „Két-három évtizeddel ezelőtt az évnek ebben a szakaszában a fagyosszentek szoktak problémát okozni. Komolyabb gondok azonban nem voltak, mivel az akác csak május végén, június elején kezdett el virágozni. Most viszont minden korábban virágzik, a fagyosszentek így nagyobb kárt tesznek” – nyilatkozta lapunknak Rudolf Moravčík, a szenckirályfai Méhészeti Múzeum vezetője.

A méhészek jelentős bevételi forrása az akác, amely az ország több régiójában is virágzik, az esős időben azonban a méhek vagy ki sem repülnek, vagy a kevésbé termő virágokat keresik fel. Így tulajdonképpen az első akácvirágzásból nem sok méz származik majd. „Fontos, hogy az akác másodvirágzása során kedvezően alakuljon az időjárás, hogy a méhek aktívan tudjanak termelni. De ha eredményes lesz is a második virágzás, az idei mézkiesést már nem lehet elkerülni” – állítja Moravčík.

Az akác után a pillangósvirágúak szolgálhatnak komolyabb mézforrásul, majd a hárs következik, végül pedig a napraforgó, és ezzel be is fejeződik az idény. A gyér akácméztermelést tetézi, hogy a tél folyamán 100, sőt akár 150 ezer méhcsalád pusztult ki az országban. Moravčík szerint vannak régiók, ahol 90 százalékos volt az elhullás, miközben a téli átlagos méhelhullás 10 százalékra tehető.

„A túlvegyszerezett mezőgazdasági termelés a méhállományokban óriási károkat tesz. Az agrártermelésben alkalmazott vegyszerek jelentős mértékben legyengítik a méhek immunrendszerét. Többek között emiatt is csökkent a hazai méztermelés az elmúlt 5-6 évben”

– mondta Moravčík. Szlovákiában csaknem 16 ezer méhészt jegyeznek mintegy 250 ezer méhcsaláddal, egyes vélemények szerint azonban akár 300 ezer méhcsalád is lehet az országban. Ez azonban csak az első hallásra tűnhet soknak. Csak összehasonlításképpen: három évtizeddel ezelőtt még 490 ezer méhcsalád volt Szlovákiában. A legtöbb méhcsalád az ország déli régióiban található.

A mézzel nem csupán Szlovákiában vannak gondok, az Európai Unió többi tagországa is egyre inkább rászorul a mézimportra. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unió tagállamai tavaly összesen 452 millió euró értékben 208 ezer tonna mézet importáltak unión kívüli országokból. Az EU-n kívülről származó méz 29 százaléka, 60 ezer tonna Németországba érkezett 2018-ban, az Egyesült Királyság ebben a rangsorban 45 ezer tonnával (22 százalék) a második, majd Belgium (22 ezer tonna, 11 százalék), Lengyelország (21 ezer tonna, 10 százalék) és Spanyolország (17 ezer tonna, 8 százalék) következik. Szlovákiába tavaly 941 tonna EU-n kívülről származó méz érkezett az Eurostat szerint.

A legtöbb mézet az unió tagállamai Kínából importálják, ez 2018-ban 80 ezer tonnát jelentett (a teljes unión kívülről érkező behozatal 39 százaléka), a második számú mézszállító Ukrajna volt (41 ezer tonna, 20 százalék), majd Argentína (25 ezer tonna, 12 százalék), Mexikó (21 ezer tonna, 10 százalék) és Chile (8 ezer tonna, 4 százalék) következett.

Az unión belül Magyarország az első számú mézexportőr: 2018-ban a többi tagállamba összesen 20 ezer tonna magyar mézet szállítottak, ami az EU-n belüli forgalom 14 százaléka. Itt a további sorrend: Belgium (19 ezer tonna), Spanyolország (18 ezer tonna), Németország (16 ezer tonna) és Lengyelország (15 ezer tonna). Szlovákiából tavaly nagyjából 340 tonna mézet vittek ki más uniós tagországokba. Az adatokat az uniós statisztikai hivatal a méhek világnapja (május 20.) alkalmából gyűjtötte csokorba.