Harcol az állam az uzsorások ellen

A kormány meghatározhatja a fogyasztási hitel kamatának felső határát. Most a bankok térfelén pattog a labda. Tomáš Benedikovič felvA bankok hitelkamatait korábban a Štefan Harabin (HZDS) vezette igazságügyi tárca szerette volna megregulázni, amely a hitelkamatok felső határát 30%-ban szabta volna meg. Ezzel azonban akkoriban kormány nem értett egyet, a kamatok megalapozottságát a bíróságokra bízva. Ezek szerint a bíróságoknak kellett eldönteniük, hogy a pénzintézetek által a hitelek után megszabott kamatok megfelelnek-e a piaci elvárásoknak. A HZDS úgy vélte, mindez felesleges terhet jelentett a bíróságoknak, Katarína Tóthová, a HZDS parlamenti képviselője szerint pedig a korrupció esélyét is növelte. A párt ezért benyújtotta a törvény módosítását, amit a parlament elfogadott. Ha a törvényt a köztársasági elnök is aláírja, a kamatok nagyságát a jövőben már nem a bíróságok bírálják el, hanem a kormány rendeletek útján fogják meghatározni – ehhez a parlament jóváhagyására sem lesz szükség. Szlovákiában eddig soha nem határozták meg a kamatok nagyságát törvényeken keresztül. Ha a jövőben a kamatszint felső határát például 20-30%-ban szabnák meg, veszélybe kerülhetne a gyors hiteleket nyújtó társaságok vállalkozása, amelyek a magasabb kamatokért cserébe olyan gyors hiteleket kínálnak, amelyekért nem követelnek meg szigorú kezeskedést. A lakosság szociálisan gyengébb rétegei számára ugyanakkor gyakran ezek a társaságok jelentik az egyedüli lehetőséget a hitelfelvételre. A bankok a klasszikus hitelek esetében ugyanis többnyire olyan feltételeket szabnak, amelyeket csak az átlagosnál nagyobb bevételekkel rendelkezők teljesíthetnek. Egyelőre nem tisztázott, hogy a kormány milyen mértékben szabhatja meg a kamatszintet, hiszen a törvény ezt nem pontosítja.

A kamatszint állami szabályozását (eredetileg az igazságügyi tárca 30%-os plafonban gondolkodott) korábban elsősorban a Szlovák Bankszövetség kritizálta. Ladislav Unčovský, a szövetség igazgatója szerint ugyanis a módosítás a kormány terveinek az ellenkezőjét válthatja ki. A hivatalosan működő pénzintézetek alacsonyabb kamatokat nyújtanak majd. Ehhez azonban szigorúbb feltételeket szabnak, így a lakosság szélesebb rétegei fordulnak majd az illegális hiteleket nyújtó uzsorásokhoz.

A parlament a hitelkamatok nagyságát szabályozó törvény mellett elfogadta az árverésekről szóló törvény módosítását is. Ennek köszönhetően a jövőben már nem szabadna megtörténnie, hogy az egyik napról a másikra fedél nélkül maradjanak azok, akik például egyszer nem fizették ki a havi törlesztő-részletüket. Pontosan meg kell határozni azt az összeget, amelyen felül egy lakást ki lehet árusítani, és szigorítják a kiárusítás időpontjának a bejelentését is. (mi, s)