Harc a befektetésekért

A legnagyobb magyar befektetés a Slovnaftba érkezettPavol Funtál felvételeMiközben Magyarország jócskán hátrébb szorult a régión belül a befogadott közvetlen működőtőke-állomány (FDI) nagysága tekintetében, egyértelműen éllovas a kifelé irányuló közvetlen befektetések nagysága szempontjából. Csaknem annyi működő tőkét helyeztek ki magyarországi vállalatok 2002 végéig a világ más országaiba, mint amennyit a térség többi országában bejegyzett cégek együttvéve – derül ki az ENSZ kereskedelemfejlesztési szervezetének (UNCTAD) tanulmányából.

Hogy Szlovákia különösen kedvelt célpont a magyar cégek részéről, azt a szlovák jegybank legutóbbi jelentése is alátámasztotta. Eszerint az első félévben a közvetlen külföldi befektetések nagysága Szlovákiában elérte a 20,8 milliárd koronát. A legnagyobb befektető idén is Németország volt, amely 9,29 milliárd koronányi tőkét helyezett el a szlovák piacon. Rögtön utána azonban Magyarország található, ahonnan több mint 8 milliárd koronás befektetés érkezett Szlovákiába. A befektetések nagy része, összesen mintegy 9,3 milliárd korona az energiaszektorba áramlott, míg 8,1 milliárd az iparban, 1,3 milliárd pedig a pénzügyi szférában talált gazdára. Kevésbé jó hír, hogy az elmaradott régiókat továbbra is mellőzik. A befektetések nagy része, csaknem 70 százaléka a Pozsonyi kerületbe áramlott, a Kassai kerület pedig a befektetések csaknem negyedét tudhatja magáénak. A Szlovákiába eddig érkezett, 320,8 milliárd koronás befektetéseknek egyébként a háromnegyede talált gazdára a Pozsonyi kerületben. A legnagyobb befektető az elmúlt évek összesítését tekintve is Németország, ahonnan a befektetések negyede érkezett, míg 16 százaléka Hollandiából, 14 százaléka Ausztriából, csaknem 9 százaléka pedig Olaszországból származik. Szlovákia az elmúlt években ugyan fokozatosan egyre több külföldi tőkét vonzott, ám még mindig lemarad a környező országokhoz képest, nem beszélve a fejlett nyugati országokról. A befogadott külföldi működőtőke-állomány nagyságát tekintve a fejlett országok csoportja vezet, közülük csak egy, Japán nem domináns tőkebefogadó. A fejlődők közül Kína, Hongkong és Brazília jelentős befogadó ország.

A fejlett országok – élükön az USA-val, az Egyesült Királysággal és Németországgal – büszkélkedhetnek a működőtőke-állomány kétharmadával, ám ez összesített GDP-jüknek csupán 19 százalékát adja. Ugyanakkor a fejlődőknek sokkal kevesebb jutott eddig (összesen 2300 milliárd dollárnyi), ez az ő összesített bruttó hazai terméküknek mégis nagyobb arányát, mintegy harmadát jelenti. Kelet- és Közép-Európa valahol félúton van e mutató szerint: az 1990-ben regisztrált hárommilliárd dolláros állománnyal szemben tavaly év végén már 188 milliárdra rúgott a megtelepedett FDI összege, ami 21 százalékos GDP-arányt jelent számukra. A 49 legkevésbé fejlett ország a működőtőke-állománynak csak 2 százalékát tudta magához vonzani. A közvetlen működőtőke-kihelyezést tekintve a fejlett országok még inkább dominálnak, a teljes állomány kilencven százaléka tőlük származik. A változást az jelenti, hogy az EU ma már magasan a vezető tőkekihelyező (3400 milliárd dollárral), szemben az USA 1500 milliárdjával. (mi, Vg)