Hamarosan olcsóbban tankolhatunk

Mivel Iránban van a világ negyedik legnagyobb olajtartaléka, ez újabb áresést hozhat az üzemanyagpiacon. A most létrejött egyezség szerint enyhítik az Irán elleni külföldi szankciókat, Irán pedig cserébe visszafogja az atomprogramját. Mit jelent ez az olajnak? A globális olajpiacon jelenleg is komolyabb, napi szinten mintegy 2,6 millió hordó túlkínálat mutatkozik, ezt pedig növelheti, hogy a tegnap létrejött egyezség következtében az iráni kitermelők nagyjából a jövő év elejére visszatérhetnek a piacra. Európában a finomítók már megkezdték az előkészületeket a perzsa országból érkező olajszállítmányok feldolgozásának újrakezdésére. Az olajár az egyezség bejelentését követően már a tegnapi kereskedésben is esett, augusztusi határidőre a Szlovákia számára is mérvadó északi-tengeri Brent hordónkénti (159 liter) ára 56,66 dollárra (51,28 euró) esett vissza, míg az amerikai WTI 51 dollár alatt volt. Mindkét olajfajta árfolyama 1 dollár feletti esést mutatott. Moszkva a vesztesEgyetértés mutatkozik abban, hogy az egyezség legnagyobb vesztese az Iránnal egyébként jó politikai kapcsolatokat ápoló Oroszország lehet. Szaúd-arábiai és amerikai becslések szerint az utóbbi a világ legnagyobb olajexportáló országa, amit részben a perzsa ország elleni nyugati szankcióknak köszönhet. Ez ugyanis eltüntette a piacról egyik legnagyobb ellenfelét. Irán szemtől szembe fog versenyezni az európai piacon az orosz olajvállalatokkal – állítja Ed Morse, a Citigroup szakértője. Mindezt figyelembe véve, nem csoda, hogy tegnap esett az orosz rubel árfolyama is. A dollárral szemben az 57-es szint közelébe, majdnem 1 százalékot gyengült, az euróval szemben szintén 1 százalékot gyengült, 62,80-ig. A kiszemelt értékesítési területeket nézve Oroszország mellett azonban Nigéria, Angola, Kolumbia és más országok üzletébe is bekavarhat az irániak visszatérése. Hogy mennyire, az attól is függ, hogy a líbiai, dél-szudáni, szíriai és iraki olajkivitelt mennyire akadályozzák az ezekben a térségekben folyó háborús konfliktusok. Tartós lejtmenetAz olajár már május óta tart lefelé, ebben az iráni megegyezésre való spekulációk, és így a globális olaj túlkínálat növekedése mellett szerepet játszhatott a görög sztori is, hiszen a befektetők a görögökkel kapcsolatos bizonytalanságok és kockázatok miatt attól tarthattak, hogy esetleg rövidebb távon megtörhet az európai gazdasági fellendülés. Megrázta a piacokat azonban a kínai tőzsdeválság is. A baj az, hogy Kínában a gazdasági folyamatok közel sem alakulnak annyira biztatóan, mint Nyugat-Európában, ezt pedig még ronthatja a tőzsdék összeomlása. Márpedig Kína, mint a világ egyik legnagyobb nyersanyagimportőr országa a globális olajkereslet szempontjából meghatározó tényező.A kőolaj iránti kereslet bővülése pont akkor lassul, mikor a Közel-Keleten és az Egyesült Államokban a kitermelés a csúcson lesz, a tavalyihoz hasonló masszív túlkínálatot eredményezve a piacon, ami ismét a kőolaj árának csökkenő tendenciáját eredményezheti – hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) is. Az IEA előrejelzése szerint idén éves szinten átlagosan napi 1,4 millió hordóval nő a kőolaj iránti kereslet, 2016-ban ugyanez az érték 1,2 millió hordó lesz. A kőolaj-kereslet növekedése idén az első negyedévben érte el csúcsát napi 1,8 millió hordóval, a második negyedévben már csak 1,38 millió hordóval nőtt, napi 93,13 millió hordóra. Ugyanakkor a globális kínálat 2015 első negyedévében napi 3,11 millió hordóval, a második negyedévben 3,33 millió hordóval emelkedett. Júniusban napi 96,6 millió hordó olaj volt a piacon, ami 550 ezer hordós növekedést jelent. Mélyponton az árakA kereslet és kínálat közötti egyensúly felbomlása miatt a kőolaj hordónkénti ára a tavaly júniusi 115 dollárról idén januárig 45 dollárra esett. A 60 százalékos áresés miatt átrendeződött kereslet-kínálati viszonyok még nem véglegesek, a teljes kínálati oldal alkalmazkodása egy újabb áresést hozhat magával. (TASR, MTI, vlv)