Forró lesz a nyár a görögöknél

Az európai hitelezők és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja hétfőn tért vissza tárgyalni a tavaly nyáron elfogadott, 86 milliárd eurós eurózóna-hitel következő részletének feltételeiről. A gond az, hogy novemberben kellett volna erről megállapodniuk. Eközben lassan ketyegni kezd a 2,3 milliárd euró adósság törlesztése, amely július közepén válik esedékessé. Az IMF szerint ez a hitel-visszafizetés párosul a június végi brit függetlenségi népszavazással és a bevándorlási válsággal, ami különösen nagy terhet ró Görögországra. „Nagyok egy újabb nyári görög válság esélyei” – idézte a Bloomberg Carsten Brzeskit, az ING Diba vezető elemzőjét. A kormány romló népszerűsége, a lassan haladó tárgyalások és a további vonakodás az adósságcsökkentéstől szerinte megnyitják az utat a tavaly nyári vészhelyzet megismétlődése előtt. Elhúzódnak a tárgyalásokAz athéni kormány és a hitelezők képviselői képtelenek megállapodni a nyugdíjreformról, az adóbehajtás javításáról, a költségvetés egyenlegéről és más ügyekről, köztük a behajthatatlan hitelek kezeléséről és a privatizáció felgyorsításáról. A kormány és uniós tisztviselők ugyan a nyilvánosságban optimista nyilatkozatokat tettek az elmúlt hetekben, ám a háttérben romlik a helyzet. „Irreális a korábban kitűzött terv, amely szerint 50 milliárd eurónyi privatizációs bevételre kellene szert tennie Görögországnak. Most a kormány 15 milliárd euróval számol, de a végén ez még kevesebb lehet” – mondta egy tegnapi rendezvényen Jeórjiosz Sztatakisz görög gazdasági miniszter. A politikus arról is beszélt, hogy a görög adósság pályája 2022-ig fenntartható, utána viszont újabb tárgyalásokra lesz szükség a hitelezőkkel, vagyis egyre valószínűbb, hogy messze még a görögök megmentésének a vége. Értelmetlen szópárbajEközben külön csata bontakozott ki az athéni kormány és az IMF között. Az IMF-vezetők között március 19-én folytatott telekonferencia jegyzőkönyve alapján a WikiLeaks a hét végén értesüléseket szivárogtatott ki arról, hogy az IMF még a brit brexit referendum előtt ki szeretné kényszeríteni a felülvizsgálati megállapodást a harmadik görög mentőcsomagról. A kiszivárogtatott információk egyes elemei alapján az IMF az államcsőd felé akarja terelni Görögországot. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök levélben fordult Christine Lagarde-hoz, az IMF igazgatójához kifejezve kétségeit, hogy ezek után megbízhatnak-e a Valutaalapban. Lagarde válaszában arra figyelmeztette Athént, hogy nem a nyilvánosságra került bizalmas beszélgetés, hanem az arra adott görög válasz áshatja alá a két fél közötti bizalmat. (TASR, MTI)