Folyamatosan romlik a hangulat

Kár lenne, ha a politikusok a statisztikával vigasztalnák magukat, mondván: tavaly májusban az ideihez képest még 7 százalékkal több megkérdezett vélekedett úgy, hogy az elmúlt egy év alatt romlott az ország gazdasági helyzete. A statisztikai hivatal idei májusi felmérése során a válaszadók 67 százaléka vélekedett így. Ez az érték minden hangulatjavító intézkedés ellenére a januári 59 százalék óta folyamatosan emelkedik, ráadásul a májusi 3 százalékos ugrás a legnagyobb idei változás. Az elkövetkező egy évet tekintve azonban a viszonylagos optimizmus nem tört meg, itt még mindig csak 51 százalék tart további romlástól. Hasonló a helyzet az inflációt illetően, áprilisban már 9 hónapja stagnáltak az árak és ez a válaszokban is megnyilvánult: 39 százalékkal rekordot döntött a „kis áremelkedés” kategória, 34 százalék volt a közepes drágulást érzékelők aránya és már csak 20 százalék vélekedett komoly áremelkedésről az elmúlt 12 hónapban. Itt viszont a jövőt illetően jócskán megnőtt az aggodalom. Bár az illetékesek szerint legalább a nyár végéig nem kell tartani nagy változástól, az elkövetkező egy évvel kapcsolatos várakozás május során nagyot változott. A további stagnálásra számítók aránya 7 százalékot romlott (53 százalék) és ennyivel növekedett az eddiginél nagyobb inflációt várók aránya (23 százalék). A munkanélküliséggel kapcsolatban nincs lényeges elmozdulás, ez a mutató egyébként is hagyományosan a pesszimisták közé tartozik. Májusban a megkérdezettek 61 százaléka vélekedett úgy, hogy a helyzet a közeljövőben még tovább romlik.

A háztartások anyagi helyzetét illetően már hónapok óta kitartóan 17 százalék az elmúlt 12 hónapban a helyzetük javulásáról beszámolók aránya. Megtört viszont a romló helyzetet érzékelők csökkenésének trendje, májusban arányuk újra 45 százalék volt, miközben 40 százalék alá csökkent a változatlan helyzetben lévők aránya. Érdekes viszont, hogy rekordot döntött azok aránya, akik alkalmasnak tartották a jelen időszakot komolyabb vásárlásra, vagyis a hipermarketekben tapasztalt tolongás ily módon a felmérésben is megnyilvánult. A válaszadók 17 százaléka ítélte kedvezőnek a körülményeket, 54 százalék pedig semleges választ adott. Hasonló a helyzet az olyan kaliberű beruházások, mint a lakásvásárlás, felújítás vagy a gépkocsivásárlás. Ezekben a kategóriákban is néhány százalékos javulás állt be, gépkocsi vásárlását például két éven belül az eddig jellemző 8 százalék helyett a válaszadók 10 százaléka tervezi. A nagyobb vásár-lókedv döntően a fejlettebb régiók-ra, főleg Pozsonyra jellemző.

Az uniós metodika lehetővé teszi a fogyasztói hangulat nemzetközi összehasonlítását is, ezzel kapcsolatban az áprilisi adatok állnak rendelkezésünkre (a fogyasztói hangulat plusz és mínusz 100 között változhat). A társult országok egész tavasszal mínusz 26 pontos átlagot produkáltak, ennél rosszabb az áprilisi és májusi hazai mínusz 29 pont. Áprilisban a sort Lengyelország (-39), Románia (-32) és Bulgária (-31) zárta. Az élre az idén 16 pontot javuló Magyarország ugrott (-1), Lettország (-3) és Csehország (-5) előtt. A mínusz 7 pontos átlagot produkáló Európai Unióban a skandináv és a Benelux-államok lakói voltak optimisták, nem javult a németek és a franciák hangulata, a görögök pedig mínusz 31 pontra estek vissza.