Február végén tárgyal a mézjelentésről az Európai Parlament

Az EP-képviselő elmondta: a méhészeti ágazat helyzetének javítása, az azzal való foglalkozás azért fontos, mert az élelmiszer-termelés 76 százalékát befolyásolják a méhek, azaz az ágazat nélkül gyakorlatilag nem lehetséges élelmiszertermelés. Emellett pedig az unióba a harmadik országokból érkező mézek 20 százaléka hamisított. Mindez pedig rendkívül nagy károkat okoz az EU tagországaiban tevékenykedő méhészeknek.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott mindehhez hozzátette: a mézjelentés Magyarország számára - amellett, hogy előterjesztője magyar - azért bír különös jelentőséggel, mert hazánk az unió harmadik legnagyobb méztermelő országa. Magyarországon több mint 20 ezer méhész dolgozik. Ezért a kormány az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) közösen folytatni kívánja a magyar méhészet érdekében megkezdett sikeres munkát - jelezte.

Nyitrai Zsolt felhívta a figyelmet: a kormány és a méhészek között a közös munka folytatódik. Ennek fontos eleme, hogy Erdős Norbert EP-képviselő, a témakör szakértője országjárásra indul, és minden megyében találkozik méhészekkel. Tájékoztatást ad arról, hogyan áll a méz és a méhészek ügye az Európai Parlamentben, és a méhészek véleményét is meghallgatja a kérdéskörről. Az országjárás márciusban zárul. 

Ennek eredményeként várhatóan stratégiai megállapodást köt a kormány az OMME-vel, amelynek központi eleme lesz a folyamatos párbeszéd. A miniszterelnöki megbízott megjegyezte: az elmúlt 7 évben a magyar méhészeti ágazat mintegy 10 milliárd forint támogatást kapott - fele-fele arányban uniós és nemzeti forrásból.

Erdős Norbert azt emelte ki, hogy az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága január 23-án elfogadta a mézjelentést 39:1 arányban. Ez azt mutatja, hogy minden frakcióban nagy a támogatottsága az anyagnak. A képviselő reményét fejezte ki, hogy az EP is támogatja a jelentést a március eleji szavazást követően.
    

Az európai méztermelés mintegy 260 ezer tonna, míg a magyar 25-30 ezer tonna között mozog évente - mondta, hozzátéve: míg az élelmiszeripar termelésének 76 százalékát érinti a méhek beporzása, addig a zöldség és gyümölcstermelés 84 százaléka függ ettől. 

A helyzet komolyságára jellemző, hogy több helyen - például Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban is - már mesterséges beporzást végeznek. A legfontosabb feladat azonban a magyar méhészek érdekeinek védelme. Ezzel kapcsolatos a legfontosabb megállapítása a jelentésnek: a mézhamisítással szemben erőteljesen, hatósági szigorral kell fellépni az unió országaiban. 

Miután a harmadik országokból az EU-ba érkező méz 20 százaléka hamisítvány, meg kell változtatni a unióban a mézcímkék tájékoztató szövegét, hogy a fogyasztók tényszerű tájékoztatást kapjanak a méz összetételéről, és ez alapján választhassanak - szögezte le a magyar EP-képviselő.

Bross Péter, az OMME elnöke az MTI-nek elmondta: Magyarországról évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportálnak, a legjelentősebb mennyiséget uniós országokba. Belföldön évente mintegy 7-8 ezer tonna méz fogy. Ez a mennyiség lehetne több - jegyezte meg. Hozzáfűzte: a méhészeti ágazat éves árbevétele 20-26 milliárd forint, amelynek kétharmadát a kivitelből származó bevétel teszi ki.