Évi 30 milliárd korona a külföldön dolgozóktól

London/Pozsony. Az új és a régi uniós országok kölcsönösen profitálnak abból, hogy 2004 májusa óta legalább részben megnyílt a munkaerőpiac. A liberalizáció terén Nagy-Britannia, Írország és Svédország járt elöl, a piacnyitásból pedig leginkább Lengyelország, Litvánia és Szlovákia profitált. A kelet-európai munkavállalókat befogadó országok, főleg Nagy-Britannia és Írország a képzett fiatalok százezrei beáramlásának köszönhetően gyorsabb gazdasági növekedésre kapcsolt, az új uniós tagok pedig a munkaerő egyfajta exportja révén csökkentették a hazai munkanélküliséget, másrészt a külföldön dolgozók pénzátutalásai is tetemesek. Mindezt tömören megvizsgáljuk Nagy-Britannia és Szlovákia példáján.

Lendületet adunk a briteknek

Jelentősen javítják a külföldi – zömmel kelet-európai – munkavállalók a brit gazdaság teljesítményét jövőre – áll a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vezető londoni gazdaságelemző cég előrejelzésében. A (CEBR) jelentése szerint az Európai Unió 2004-es bővítése, valamint Románia és Bulgária tavalyi felvétele még a következő években is komoly utánpótlást biztosít szakképzett és szakképzetlen munkaerőből a brit gazdaságnak. Jóllehet idén várhatóan 330 ezer brit állampolgár vándorol ki az országból, a tömeges bevándorlás révén nettó 220 ezerrel növekszik a brit munkaerő-állomány 2008-ban, a CEBR prognózisa szerint. Az erőteljes munkaerő-beáramlás idén 0,3 százalékpontot fog hozzáadni a brit bruttó hazai össztermék (GDP) növekedéséhez, amelynek üteme így 1,8% lesz. A gazdasági növekedés üteme Nagy-Britanniában is minden bizonnyal lassul a tavalyi, mintegy 3%-ról, de a bevándorlók nélkül 1,5%-os lenne csak 2008-ban. A CEBR szerint, jóllehet a bevándorlási hullám az évtized végére már lanyhulni fog, a külföldi munkavállalók még 2009-ben és 2010-ben is rendre 0,2 százalékpontot adnak majd hozzá a brit növekedési ütemhez. Ez azt jelenti, hogy a bevándorlók a következő három évben összesen 9 milliárd fonttal gyarapítják a bruttó termelési értéket a brit gazdaságban. Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég gazdasági előrejelző részlegének pedig azt mutatta ki, hogy az olcsó keleti munkaerő révén az éves béremelkedés országos átlagban már most 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egyébként lenne, és ennek közvetlen hatása lehet a pénzügypolitikára is. Az elemzőház kimutatta, hogy a nyolc keleti EU-tagállamból érkezettek átlagos heti bére 243 font, ami a 61 százaléka a brit országos átlagnak. Az átlagon belül a kelet-európaiak 80%-a óránként 6 fontnál kevesebbet keres, ami a brit alkalmazotti átlagbér mindössze 50%-a körül van.

Agyelszívás és pénzküldés

Becslések szerint napjainkban mintegy 220–230 ezer szlovák állampolgár dolgozik külföldön, akik hozzávetőlegesen évente 30 milliárd szlovák koronának megfelelő összeget utalnak haza – közölte Zuzana Vatráľová, a nemzetközi migrációs szervezet munkatársa. A pénz java Írországból és Nagy-Britanniából érkezik, mivel a Csehországban és Magyarországon dolgozók (az utóbbiak számát 23–25 ezerre becsülik) sűrűn ingáznak. „Az összeg becslésen alapul, mivel pontos statisztikák nincsenek” – idézte az aktuálne.sk internetes hírportál Vatráľovát, aki szerint a külföldön munkát vállalók a jövőben csak kis mértékben térnek majd haza. A külföldre távozók döntő többsége minimum középiskolai végzettséggel rendelkezik, sőt, a főiskolákról, egyetemekről kikerülők közül minden harmadik szintén külhonban próbál szerencsét, ami elsősorban Csehországot jelenti, ahol kb. 95-97 ezer szlovák polgár dolgozik. Az aktuálne.sk szerint a 2004-ben Írországba és Nagy-Britanniába távozottak egyelőre alig térnek haza, ráadásul a két szigetországban népes szlovák kolóniák alakulnak ki. A külföldön munkát vállalók közül többen emberkereskedők karmaiba kerülnek, Vatráľová szerint évente 100-500 szlovák kerül ilyen helyzetbe, sőt egyes becslések akár évi 1000 szlovák áldozatot is valószínűsítenek. (m, akt., só)