Értékét veszti a termőföld?

A mezőgazdasági minisztérium által kidolgozott, majd tárcaközi egyeztetésre bocsátott rendelet-módosítás értelmében szeptember 15-étől 0,1 euró illetéket kellene fizetni a mezőgazdasági művelés alól kivont termőföld négyzetméteréért. Az illeték nagyságát egy 2009. január 1-jén életbe lépett kormányrendelet 6–15 eurós négyzetméterenkénti árban határozza meg, a termőföld aranykorona-értékétől függően. Stanislav Nemec, az agrárkamara szóvivője szerint az elkövetkező években a termőföld árának növekedésével kell számolni.

„A populáció növekedése miatt 2050-ig világszerte meg kell duplázni az élelmiszeripari termelést – mondta –, s kétségtelen, hogy a hazai termelők előtt is új piacok nyílnak meg. Az illeték tervezett, szinte teljes megszüntetése viszont a termőföld ellenőrizhetetlen pazarlásához vezetne.” Nemec szerint a befektetői érdekeket úgy kellene koordinálni, hogy az invesztíciók a mezőgazdasági szempontból legkevésbé érdekes területeken valósuljanak meg. A környezetvédők szintén tiltakoznak a lépés ellen, többek között féltik Csallóköz vízkészletét.

Patasi Ilona, a dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara igazgatója úgy véli: a rendelet nem fenyegetné az ország élelmiszer-biztonságát. „A 2009 elején életbe lépett rendelet kijátszható volt, s ezzel leggyakrabban a nagybefektetők éltek vissza – közölte. – A mezőgazdasági tárca által előterjesztett javaslat a kisebb földterületek tulajdonosai számára is lehetővé tenné a termőföld nem mezőgazdasági célokra történő hasznosítását. A földtulajdonosok többsége tisztában van a termőföld értékével, ezért véleményem szerint nem kell attól tartani, hogy tömegesen vonják majd ki a mezőgazdasági földalapból.” Ďurica Katalin, a földművelésügyi tárca szóvivője szerint a jelenlegi magas árak visszafogták a beruházási kedvet és táptalajt adtak a korrupciónak. Az első félévben például csak 395 ezer euró folyt be a földek eladásából, miközben az állam az összeg hatszorosával számolt.