<p>A lakosság jelentős része idén a tavalyihoz hasonló, vagy valamivel kisebb összeget lesz kénytelen kifizetni az önkormányzatoknak ingatlanadó formájában. A Szlovák Vállalkozói Szövetség által vizsgált városokban átlagosan 0,71%-kal csökkent az ingatlanadó, az egyes városok között azonban jelentős különbségek vannak.</p>
Enyhe lejtőre került az ingatlanadó
A Szlovák Vállalkozói Szövetség (PAS) 84 járási városban és Pozsony egyes városrészeiben vizsgálta meg, hogyan változott idén az ingatlanadó. A felmérés szerint a vizsgált városok átlagát tekintve, idén 0,71%-kal csökkent a díjszabás a múlt évhez képest, az ingatlantulajdonosok így idén még 2008-hoz képest is alacsonyabb összeget fizethetnek az önkormányzatoknak. Az említett csökkenés azonban természetesen csak durva átlag, hiszen 46 város egyáltalán nem módosított a tavalyi díjszabáson, további 18 városban pedig 1%-nál kisebb módosítást hajtottak végre. Csak 6 olyan város szerepel a PAS elemzésében, amely több mint 1%-kal csökkentette az ingatlanadót, 14 városban pedig épp ellenkezőleg, 1%-kal növelték a díjszabást – nyilatkozta Róbert Kičina, a PAS ügyvezető igazgatója.
Hogy idén nem növelték nagyobb mértékben az ingatlanadó díjszabását, az jórészt a közelgő önkormányzati választásokkal magyarázható. „2010 az önkormányzatok számára is választási évnek számít, ami érthetővé teszi, hogy idén miért nem emelték a díjakat” – vallja Kičina. Az önkormányzatoknak ennek ellenére nincs miért büszkélkedniük, hiszen az ingatlanadó mértéke 2004-hez képest – amikor még az állam határozta meg a nagyságát – a duplájára nőtt. Az ingatlanadó csökkentésének az önkormányzatok számára is van egy hátulütője, hiszen ezzel ugyan csökkenthetik a lakosságra háruló terheket, jó pontokat szerezve a választóknál, a későbbiekben azonban – épp az alacsonyabb bevételek miatt – problémáik lehetnek az ígéretek teljesítésével. Az ingatlanadó ugyanis az önkormányzatok legfontosabb bevételi forrásának számít, miközben már tavaly mintegy 10%-kal kisebb összeg folyt be belőle, mint egy évvel korábban. Mivel idén a városok többsége nem emelt adót, ez az összeg várhatóan tovább csökken.
A PAS felmérése azonban nem csupán a városok, hanem az ingatlanadó egyes kategóriái között is szembeötlő eltérésekre derített fényt. Idén eszerint a legnagyobb adócsökkenést a legelők esetében regisztrálták, amelyeknek a négyzetméteréért átlagosan 0,0003 eurót kell fizetni. Ez 9,5%-kal kevesebb, mint tavaly. Ezzel szemben, a lakások esetében a négyzetméterenkénti díjszabás 0,1947 euró, 0,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A legnagyobb növekedést idén is a vállalkozók kénytelenek elszenvedni. Az általuk használt ingatlanok adója átlagosan 4,1%-kal, négyzetméterenként 1,4402 euróra nőtt. A vállalkozói szövetség azt is kiszámolta, hogy ha egy vállalkozónak 1500 négyzetméteres alapterületű telekre és egy 1000 négyzetméteres gyártócsarnokra van szüksége a vállalkozásához, idén a legalacsonyabb ingatlanadót, 680 eurót Gölnicbányán fizeti. A legnagyobb adót ezzel szemben nem a fővárosban, hanem Rimaszombatban lenne kénytelen kifizetni, ahol ez eléri a 4018 eurót. Az elkövetkező évekre a PAS az ingatlanadó fokozatos növekedésével számol. (t, s, mi)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.