Egyre több kárt okoz a szlovákiai gazdáknak a klímaváltozás – a fogyasztók is megérzik

„A szlovákiai gabonatermés idén átlagosnak mondható. Tény, hogy néhány kisebb régióban még nem végeztek a betakarítással, az országos mutatókon azonban ez lényegében már nem változtat” – nyilatkozta Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, aki szerint azonban idén is látványos különbségek vannak az egyes régiók terméshozamai között. „Mindez tulajdonképpen már rendszeressé válik, mégpedig a klímaváltozás következményeként. Kamaránk 38 regionális körzetben végez felméréseket, amelyekből kitűnik, hogy éves szinten a mezőgazdasági termőterületeknek nagyjából a 10 százalékát érintik olyan természeti csapások, amelyekkel szemben a gazdák nem tudnak védekezni. Legyen szó aszályról, jégverésről, vagy éppen viharos erejű szelekről, az utóbbi néhány évben azonban jelentősek a mezei pockok és a vaddisznók által okozott károk is” – részletezte Macho.

„A kenyérgabona minősége is függ az egyes régiók éghajlati viszonyaitól, elmondható, hogy viszonylag komolyak az eltérések. A legnagyobb károkat természetesen az óriási szárazságok okozták”

– tette hozzá Tatiana Lopúchová, a Szlovákiai Pé-kek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének az elnöke.

Szlovákiában 1,9 millió hektárnyi a mezőgazdasági földterület, ebből 1,4 millió hektár a szántó. Macho szerint idén csaknem 400 ezer hektáron termesztettek az országban búzát, az átlagos hektárhozam eléri a 4,9 tonnát. Mindez vagy 8 százalékkal kevesebb az előző évinél, és gyengébb eredménynek számít az utolsó öt év átlagánál is. Az országban együttesen mintegy 2 millió tonnányi élelmiszeripari és takarmánybúza termett. A hazai kereslet 800 ezer tonnával kielégíthető, a többit kivihetik az országból.

Az értékesítési árak azonban nem örvendeztetik meg a termelőket, aminek fő oka a nyugat-európai túltermelés. Elsősorban Franciaországban termett bőségesen búza, és az ország eddigi második leggazdagabb hozamát érte el. A felvásárlási árak alakulását jelentős mértékben befolyásolja az oroszországi és az ukrajnai termés is, amelyből bőven jut exportra az észak-afrikai országokba. „Európában búzából jóval több termett, emiatt pedig a szlovákiai gazdák nem érnek el olyan eredményeket, amilyeneket szeretnének” – hangsúlyozta az SPPK elnöke. Lopúchová azonban nem tartja reálisnak, hogy az európai többlettermés miatt csökkenne a kenyér és a péksütemények ára, épp ellenkezőleg, a pékségek bérköltségeinek a növekedése miatt újabb drágulás várható.

Az elmúlt évi hozamokhoz képest idén gazdagabb az árpatermés is. A növénykultúrát 125 ezer hektárról kellett begyűjteni, az őszi vetésű árpa 4,94, a tavaszi pedig 5,44 tonnás hektáronkénti átlaggal szolgált. „Ez a termés jobb az utolsó öt év átlagánál, sőt, a tavalyit 14 százalékkal körözte le. Gondok vannak azonban a sörárpa minőségével. Emiatt sörárpából újfent behozatalra szorul majd az ország” – állítja Macho. „Az elmúlt években a megtermett sörárpának nagyjából az 50 százaléka felelt meg az előírásoknak, idén azonban csak a 35 százaléka éri el a szabványok szerinti minőséget” – nyilatkozta Tomáš Ševčík, a Szlovákiai Sör- és Malátagyártók Szövetségének a képviselője. (sb)