Egyre inkább lemarad az euróövezet Amerikától

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint az elmúlt napok aktivitási adatsorainak összehasonlítása ritkán tapasztalható egyértelműséggel jelzi az amerikai és az euróövezeti gazdaság közötti széttartó folyamatokat.

Különösen kirívó e divergencia az amerikai és az euróövezeti gyáripar aktivitásának változását mérő beszerzésimenedzser-indexekben (BMI). A csütörtökön ismertetett első becslés alapján az amerikai feldolgozószektor augusztusi BMI-mérőszáma az előző havi 55,8-ról a már robusztus bővülést jelző 58-ra ugrott, az euróövezeti mutató ugyanakkor 51,8-ról 50,8-ra esett, vagyis a teljesítménynövekedés és a visszaesés teoretikus mezsgyéjének tekintett 50-es küszöbérték közelében jár.

Hasonlóan kirívó jele a két gazdasági erőcentrum távolodásának a monetáris politika várható iránya. Az amerikai jegybankrendszer, a Federal Reserve monetáris testületének (FOMC) júliusi üléséről kiadott jegyzőkönyv egyértelműen arra vall, hogy a Fed egyre közelebb kerül a recesszió utáni első kamatemeléséhez, az eurójegybank (EKB) azonban jó eséllyel még további enyhítési intézkedésekre kényszerül - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint mindezek nettó hatása valószínűleg felfelé hajtja a dollárt az euróval szemben. A cég előrejelzése az, hogy a dollár 2015 végére 1,25 dollár/euróra erősödik a jelenlegi 1,33 dollár/euró körüli szintekről. A Capital Economics londoni elemzőinek csütörtöki tanulmánya szerint azonban "minden esély" megvan arra, hogy a dollár már előbb eléri ezt az árfolyamot.

Egy másik nagy londoni gazdasági elemzőház legutóbbi előrejelzése szerint kezdenek ugyan magukhoz térni az euróövezeti periféria gazdaságai, de az elszenvedett súlyos recesszió sebei várhatóan a következő öt évben sem gyógyulnak be teljesen.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászainak minapi tanulmánya szerint az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) az európeriféria mind az öt gazdaságban továbbra is messze elmarad a válság előtt mért legutóbbi csúcsértékektől. A CEBR azzal számol, hogy közülük Görögország, Spanyolország és Olaszország 2019-ig sem éri el a recesszió előtti teljesítményét.     A ház elemzéséhez fűzött táblázatos kimutatás szerint például Görögországban 2008 és 2013 között 23,8 százalékkal zuhant az egy főre jutó összkibocsátás reálértéken, és 2014-2019 között összesen csak 15 százalékos növekedés várható.

A cég szerint ráadásul az euróövezet legnagyobb központi gazdaságainak teljesítménye is "siralmas" volt az idei második negyedévben, és ennek nyomán az eurójegybanknak most már le kell küzdenie a mennyiségi enyhítéssel szembeni "allergiáját". Az EKB által nyár elején bejelentett gazdaságélénkítő és deflációellenes intézkedéscsomag ugyanis nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - hangsúlyozzák a CEBR elemzői.

A ház szerint ez fokozza az eurójegybankra nehezedő nyomást a teljes körű mennyiségi enyhítési ciklus elkezdése végett. A kockázatok ugyanis lefelé hatnak: az orosz-ukrán válság keltette geopolitikai feszültség jelentős bizonytalanságot okozott a német vállalati szektorban, rontva az üzleti bizalmat és a beruházási kilátásokat.

A CEBR mindent egybevetve alig 0,7 százalékos idei egész évi növekedést vár az euróövezetben, de véleménye szerint ez is attól függ, hogy az EKB megteszi-e a szükséges élénkítő lépéseket.