Egyedüli vesztes az átlagkeresetű

Napjainkban a természetes személyek keresete progresszív módon adózik, azaz minél nagyobb valakinek a jövedelme, annál magasabb adósávba esik. Az adósávok 10 és 38 százalék között mozognak. Jövőre viszont minden megváltozik, és keresettől függetlenül egységesen 19 százalékos lesz jövedelemadó. A jogi személyek nyereségadója 2003-ban 25 százalék, ez 6 százalékponttal mérséklődve 2004-ben ugyancsak 19 százalék lesz. Tömören így foglalható össze a szlovákiai adórendszer nagy visszhangot és vitát kiváltó reformja, amelyet a már korábban szentesített egységes, kivételt nem tartalmazó 19 százalékos általános forgalmi adó tesz teljessé. Lássuk a részleteket!

A 19 százalék jegyében történő változások eredményeként jövőre áttekinthetőbbé válik a rendszer: napjainkban ugyanis 21 különböző jövedelemadó létezik, emellett 443 fajta jövedelmet tartanak nyilván, arról nem is szólva, hogy az eddig hatályos törvényt az évek során szinte az áttekinthetetlenségig módosították. Az adóreform kidolgozói az egységes jövedelemadó megállapításakor arra törekedtek, hogy jövőre egyetlen munkavállaló se fizessen magasabb adót, mint jelenleg. Ezt sikerült ugyan elérni, azonban a változások mégis néhány, ráadásul jelentős csoportot negatívan érintenek. Az aktív korúak közül az átlagkereset körül és a némileg afölött mozgók (hozzávetőlegesen a 12 500 és a 20 500 korona havi bruttó kereset intervallumában) jövőre összességében kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mivel a 19 százalékra felemelt áfa többet vesz ki a zsebükből mint a kisebb jövedelemadó nyújtotta pluszbevétel. A másik kedvezőtlenül érintett csoportba a nyugdíjasok és a tartósan munkanélküliek tartoznak, mivel esetükben a kisebb jövedelemadó nyújtotta kedvezmény nem érződik, hiszen nem dolgoznak, másrészt a 19 százalékra növekvő áfa miatt csak a drágább élelmiszerek, a nyugdíjasok pedig emellett a szintén dráguló gyógyszerek költségnövelő hatását érzik meg. Végezetül részben hátrányosan érintettek a kisvállalkozók, kézművesek, akik eddig élvezték az átalányadózás előnyét. Azonban a 2-2,75 százalék közötti adóterhet jelentő átalányadó – Ivan Mikloš pénzügyminiszter kifejezésével élve – nem rendszerjellegű, azaz egyfajta kivételnek számított. Jövőre az érintettek viszont kiadások formájában leírhatják bevételeik 60 százalékát, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi állapothoz képest alig nőnek adóterheik. A kép teljessé tételéhez hozzátartozik: az átalányadózó kisvállalkozók valójában csak 2005-től kényszerülnek erre a lépésre, mivel a 2004-re vonatkozó adót már befizették. Sajnos, a 60 százalékos leírás nem vonatkozik azokra a szellemi szabadfoglalkozásúakra, akik jelenleg élnek az átalányadózás lehetőségével.

Az új rendszer egyértelmű nyertesei a legalacsonyabb és legmagasabb keresetűek lesznek. A legkisebb fizetésért dolgozók, konkrétan havi bruttó 7700 koronáig egyáltalán nem fognak adózni, ezzel szemben jelenleg 10 százalékos adót fizetnek. Ezt úgy érték el, hogy az egységes jövedelemadó mellett érezhetően emelkedik az adóalapból levonható adómentes rész. Idén ez 38 760 korona, míg 2004-től az adózás alá nem eső összeg 80 832 koronára ugrik, ráadásul az adóalany ugyanekkora összeget leírhat nem dolgozó férje vagy felesége után. A magasabb keresetűek, különösen havi 30 ezer korona felett sokat megtakarítanak a 19 százalékos adókulcs révén, hiszen jelenleg közülük sokan a 38 százalékos adókulcs alapján fizetnek az államkasszába. Például havi 40 ezer koronás bruttó fizetésnél a megtakarítás már eléri a havi 2000 koronát is.