Egészségtelen életre ösztönöznek

2005. január 20-án az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főbiztosa felszólította az európai élelmiszeripari cégeket, hogy egy éven belül minden, gyerekeknek szánt junk food hirdetést szüntessenek be, illetve az emberek számára az eddiginél sokkal érthetőbb formában tüntessék fel a termékeken az azokban található összetevőket. Lejárt Markos Kyprianou ultimátuma, azonban egyelőre nem valószínű, hogy hamarosan eltűnnének a csemetéinket Happy Meal menük és müzlinek álcázott tigrises cukorgolyók fogyasztására csábító hirdetések.

Markos Kyprianou tavalyi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem kíván azonnal törvényi szabályozással rontani az élelmiszeripari cégekre, „csak” önmérsékletre kéri őket, mert szerinte ez a leggyorsabb és leghatékonyabb módja annak, hogy bármi is megváltozzon. Ugyanakkor természetesen – arra az esetre, ha ad absurdum csalódnia kellene az élelmiszeripar képviselőinek józan belátásában – törvényi módosítás kezdeményezését helyezte kilátásba. A főbiztos bejelentését azzal indokolta, hogy míg néhány éve még a „kövér amerikaiakon” gúnyolódtunk, mára Európában is kiemelt probléma lett a túlsúlyosság, ami már a gyerekek körében is riasztó módon terjed. A BBC szakértőkre hivatkozva azt állítja, hogy az európai gyerekek közel negyede túlsúlyos, és ha igazak a becslések, tavaly január 20-a óta újabb 400 000 gyerek érte el a kritikus súlyhatárt, ennyivel nő ugyanis évente az elhízott gyerekek száma.

Időközben Amerikában is egyre nyilvánvalóbb tényként kezelik, hogy a szórakoztató- és a reklámipar által propagált életmód közvetlenül hozzájárul a gyerekek egyre egészségtelenebb életmódjához. Az amerikai National Academies Orvostudományi Intézete tavaly ötszáz oldalas jelentésben foglalkozott a témával, amelynek legfőbb állítása, hogy a szórakoztatóipar közvetve veszélyezteti a gyerekek egészségét, mivel az abban megjelenő legnépszerűbb figurákkal szinte kizárólag egészségtelen élelmiszereket hirdetnek. „Miközben a nemzet számára elsődleges fontosságú kellene lennie a gyerekek egészséges fejlődéséhez szükséges környezet biztosításának, addig az ételek és italok oly hatékony marketingje – nagy jóindulattal – egy erre elszalasztott lehetőségnek tekinthető, roszszabb esetben pedig konkrét fenyegetésként értékelendő, amely alapvetően veszélyezteti a jövő generációk egészségi állapotát” – áll többek közt a jelentésben. A kutatás kezdeményezője, Tom Harkin szenátor úgy fogalmazott, hogy „a legnépszerűbb hollywoodi figurák, például Spongyabob és Shrek, junk food függővé nevelik a gyerekeket.”

Európában mindeközben úgy tűnik, Kyprianou segélykiáltása megértő fülekre talált. Illetve a nagy üdítőforgalmazó konszerneket – többek között a Coca-Colát, a Pepsi Beverages Europe-ot, az Unilevert, a Cadbury Schweppest – tömörítő UNESDA tagjai Brüsszelben már megállapodtak arról, hogy az uniós országokban nem teszik közzé reklámjaikat a 12 év alatti korosztályt célzó felületeken. A megl-lapodás részeként mostantól nem hirdethetnek a nyomtatott és az elektronikus sajtóban, valamint a gyerekeknek szóló műsorok reklámidejében. Stephen Kehoe, az UNESDA Task Force elnöke jelentőségteljesnek értékelte az ügy érdekében tett lépéseket. „Ez az első alkalom, hogy Európa üdítőital gyártói a gyerekek érdekében elkötelezték magukat a felelősségteljes áruforgalom és marketing mellett” – mondta.

A konszern tagjai arról is megegyeztek, hogy az általános iskolákban felfüggesztik az üdítőitalok árusítását. A középiskolákban ugyan hozzáférhetnek a diákok az üdítőkhöz, de azokat ásványvízzel, gyümölcslével és más kalóriaszegény italokkal együtt fogják árusítani, hogy a tanulóknak lehetőségük legyen a választásra. Az üdítőital árusító automatákon azonban nem a gyártók címkéit, hanem az egészséges életmódra vonatkozó szükséges ismereteket tüntetik majd fel. Bár a kritikusok szerint az üdítőital forgalmazók indirekt marketing módszerekkel továbbra is megcélozhatják fiatal fogyasztóikat, a Bizottság elégedett a gyártók önkorlátozási lépéseivel.

A téma érintett szereplői – a kormányzati oldal, az élelmiszeripar, a reklámozók, a tudomány képviselői és a civilek – még 2005 márciusában létrehozták az EU Platform on Diet, Physical Activity and Health nevű együttműködést. A platform célja, hogy a különböző területek szakértői összehangolt és hatékony módszereket dolgozzanak ki arra, hogyan lehetne Európa lakosságát egészségesebb életmódra ösztönözni. Kyprianou szándékának megfelelően a platformnak nem az a szerepe, hogy ott törvényi szintű szabályozásra szülessenek javaslatok, hanem hogy a szereplők közösen gondolkodva és együttműködve próbáljanak megoldást találni. Az persze nem valószínű, hogy az ipar meghátrálna és leállna az ócska ételek és italok gyártásával, népszerűsítésével. Az európai élelmiszeripari cégek szövetségének (CIAA) elnöke első nyilatkozatában gyorsan el is tolta az iparról a felelősséget, amikor azt hangsúlyozta, hogy az egészséges életmód egyéni döntés kérdése. Azt azért hozzátette, hogy az ipar kollektív felelősségének érzi, hogy a fogyasztókat – és főképp a szülőket – az e döntés meghozatalához szükséges minden szükséges információval ellássa.

Szakértők szerint az élelmiszergyártásban nem lehet olyan típusú szabályozással célt érni, mint a dohányiparban, ahol a termék egyértelműen és közvetlenül káros az egészségre. Míg a dohánytermékek reklámozását be lehet tiltani, azok árusítását nagyon szigorúan lehet szabályozni, addig az élelmiszerek kérdése bonyolultabb. Ugyanis „nincs önmagában direkt egészségkárosító élelmiszer, ezt ugyanis eleve nem lehetne piacra dobni, pusztán az étrend és az életmód lehet egészségtelen.”

Az európai platform hatékonyságának monitorozása áprilisban kezdődik. Szakértői vélemények szerint az EU főként azt fogja vizsgálni, hogy az ipar valóban mindent megpróbál-e megtenni az önszabályozásban, ennek alapján milyen programokat mutatnak fel, és azokat mennyire hatékonyan koordinálják, illetve hogy valóban teljesíthető vállalásokat tesznek-e.