Csúcstechnológiával verik át a vállalkozókat

„Az elmúlt időszakban több olyan csalással is találkoztunk, amelyeket azonos forgatókönyv alapján hajtottak végre. A vállalkozók átejtésére szakosodott bűnbandák már befutott, ismert cégek nevét használják fel arra, hogy a vállalkozókat becsapva, hozzájussanak az árujukhoz, amiért aztán természetesen nem fizetnek” – hívta fel a figyelmet Peter Mucina, az Euler Hermes képviselője. Szerinte a szlovákiai vállalkozók mellett hasonló tapasztalatokról adtak számot a magyarországi, csehországi és romániai vállalkozók is.

Mucina példaként egy olyan csalót említett, aki egy ismert és megbízható francia cég nevében rendelt árut az általa megadott címre. A csaló még azt a fáradságot is vette, hogy létrehozzon egy hamis internetes honlapot az adott cég nevére, a kiszemelt szlovákiai vállalkozó így nem is kételkedett abban, hogy valóban az ismert francia céggel kommunikál. Hogy csalásról van szó, arra már csak azt követően jött rá, hogy a fizetési határidő lejárta után sem jutott hozzá a pénzéhez, a csaló pedig egyszerűen felszívódott az árujával. Az Euler Hermes azonban olyan esetekről is tud, amelyek során ilyen módon a vállalkozók bankszámlával kapcsolatos adataihoz is hozzájutottak.

„Már korábban is figyelmeztettünk azokra a csalókra, akik hamis identitással próbálják meg kicsalni az árut a vállalkozóktól, ennek ellenére az ilyen esetek száma az elmúlt egy évben tovább nőtt, ugyanúgy, mint a többi, a vállalkozók közötti kapcsolatokat érintő visszaélés. Az elkövetkező időszakban valószínűleg ezek jelentik majd az egyik legnagyobb kockázatot a vállalkozók számára. A csalók ráadásul újabbnál újabb ötletekkel állnak elő, így szinte lehetetlen általános érvényű tanácsokkal felvértezni a vállalkozókat”

– mondta Mucina.

Mucina szerint a csúcsnak az az eset számít, amelynek a híre nemrég futott végig a világsajtón. Elsőként a Wall Street Journal számolt be arról, hogy még idén márciusban megtörtént a történelem első olyan csalása, amelyhez a mesterséges intelligencia által generált hangot vettek igénybe. Az újság beszámolója szerint, az egyelőre ismeretlen tettesnek sikerült a meg nem nevezett, Egyesült Királyságban tevékenykedő energetikai vállalat vezetőjét meggyőznie arról, hogy a telefon másik felén a németországi anyavállalat ügyvezető igazgatóját hallja. A deepfake technológia adta lehetőségekkel élve ugyanis létrehozták a cég vezérigazgatónak a hangját. A csaló, azaz a németországi partnert megtestesítő hang, arra kérte a brit vezérigazgatót, hogy haladéktalanul utaljon át 240 ezer dollárt (218,6 ezer euró) egy magyarországi beszállító számlájára, hogy ezáltal elkerüljenek néhány késedelmi kamatot. A tranzakció minden részlete már a telefonálás során az e-mail-fiókjában várta az átvert cégvezetőt, aki elutalta a kért összeget, ami természetesen a csalóknál landolt. Az átverés azt követően lepleződött le, hogy a csalók még egyszer visszahívták a brit cég vezérigazgatóját, egy nagyobb összeget kérve. A már elküldött pénzt azonban nem sikerült visszaszerezni, mivel azt Magyarországon és Mexikóban levő számlákon keringették, mielőtt elérte volna a végleges számlát.

„A fenti esetből is látszik, hogy egy egyszerű vállalkozónak egyre nehezebb védekeznie a csalók ellen. Vannak azonban olyan jelek, amelyek alapján kiszűrhetők a csalók. Egy vállalkozó számára eleve gyanús lehet, ha a semmiből tűnik fel hirtelen egy új megrendelő, aki azonnal több, nagy összegű rendelést is megad, ráadásul egy magasabb árat is elfogadhatónak tart. Gyanús lehet a nagy földrajzi távolság, vagy az is, ha a megrendelő módosítgatja a címét”

– mondta Mucina. Szerinte a mesterséges intelligencia által generált hangot igénybe vevő csalásokat is kiszűrhetik a vállalkozók. Mivel ilyen esetekben általában egy már ismert, állandó megrendelő nevében próbálják meg végrehajtani a csalást, elegendő, ha az áru elküldése előtt felveszik a kapcsolatot az adott megrendelővel, leellenőrizve, hogy valóban ő rendelt-e. Az új megrendelők esetében Mucina szerint érdemes utánanézni a cégnek a cégjegyzékben és az interneten is, hogy valóban az-e a honlapja, amelyet a megrendelésben megadott. (mi, TASR)