Csehországi vita a szövetkezeti kárpótlásról

Prága. Csehországban másfél évtizeddel a rendszerváltás után sem sikerült megnyugtatóan rendezni a mezőgazdasági szövetkezetek vagyonának visszaszolgáltatását az egykori tulajdonosoknak. Az illetékes törvény még a kilencvenes évek elején megszületett, de a visszaigényelt, mintegy 50 milliárd koronás vagyonból 15 milliárdnyi továbbra is a szövetkezetek tulajdonában van.

Az alapvető probléma az, hogy a ma is működő szövetkezeteknek egyszerűen nincs elegendő tőkéjük, pénzük a kárpótlásra, mert ha mindenkit kifizetnének, akkor gyakorlatilag önmagukat számolnák fel. A szociáldemokraták, a kommunisták támogatásával, ezért a napokban a képviselőházban keresztülvitték azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek a jövőben nemcsak pénzzel, hanem természetbeni juttatásokkal, ingatlanokkal is kárpótolhassák az érintetteket a szocialista években államosított mezőgazdasági vagyonukért. A törvénymódosítást a kárpótlásra várók azonnal határozottan elutasították, s élesen bírálja nemcsak a jobboldali ellenzék, hanem több vezető kereszténydemokrata koalíciós politikus is. Azt állítják, hogy alkotmányellenes, s ha a módosítást a szenátus is elfogadja, s az államfő aláírja, akkor az ügyet az alkotmánybíróság elé viszik.

Az eddigi szabályozás szerint ugyanis azok, akik semmiképpen sem tudtak megegyezni a szövetkezetekkel egykori államosított vagyonukról, bíróság elé vitték az ügyet, amely az esetek többségében a szövetkezetek számára kötelező jellegű kárpótlási döntést hozott. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a szövetkezet csődhelyzetbe, majd felszámolásra került, s az így előteremtett pénzből kifizették ki a kárpótlást. Ez a helyzet természetesen nagyon kellemetlen volt a szövetkezeteknek, állandóan Damoklész kardjaként lebegett az ott dolgozók feje felett. A módosítás azt jelentené, hogy a szövetkezetek nem kerülnének kalapács alá, hanem a bíróság a vagyonukból ítélne oda egy részt a korábban károsultaknak.

„Számunkra ez elfogadhatatlan. Megtörténhet például, hogy pénz helyett majd egy roskadozó, használhatatlan raktárépületet kap valaki vissza kárpótlásként, s így kétszer lenne tulajdonképpen megkárosítva” – nyilatkozta újságíróknak Miroslava Pešková, a kárpótlást igénylőket tömörítő Polgári Önvédelmi Szövetség elnöke. Megjegyezte, hogy több százezer emberről van szó. A szövetkezetek számára a megoldás elfogadható. „Nem fizethetünk ki mindent pénzben. Ez tönkretenné a szövetkezeteket” – hangsúlyozta Miroslav Jirkovský, a szövetkezeteket képviselő Mezőgazdasági Szövetség elnöke.

Ugyanakkor a törvénymódosítás élesen megosztotta a kormánykoalíciót is, mert a szociáldemokraták azt nem a partnereikkel, hanem az ellenzéki kommunistákkal együtt-működve fogadtatták el. A néppártiak és az unionisták azt állítják: ez a koalíciós szerződés megsértése. A megállapodás szerint ugyanis a kormányoldal csak olyan törvényjavaslatot terjeszthet a parlament elé, amelyet korábban jóváhagyott a kormány, vagy a koalíció. Ez esetben nem ez történt, s a szociáldemokraták az ellenzéki kommunistákkal működtek együtt, ami a partnerek számára elfogadhatatlan. A szocdemek azzal érvelnek, hogy nem új törvényről, hanem csak egy módosításról van szó.