Csak részben volt piramisjáték

Ön szerint a Horizont Slovakia és a BMG Invest társaságok piramisjátékot folytattak a csendestársak megtakarításaival?

Ez csak féligazság lenne. Befektetéseink azt bizonyítják, hogy ügyfeleink számára biztosítani szerettük volna az ígért hozamot.

Olyan hírek is felröppentek, hogy a vállalkozása kezdetén a HZDS holdudvarába tartozó kisebb privatizálók pénzét próbálták tisztára mosni, sőt, a volt Jugoszláviában eladott fegyverekből származó pénzt szerették volna legalizálni. Igaz ez?

Ez abszolút valótlanság. Sikerünk titka másban volt. Ami a kamatokat illeti, abban az időben, amikor a BMG Invest megjelent a piacon, a hazai bankszektor gyakorlatilag nem működött. ĺgy természetesen jó feltételeink voltak ahhoz, hogy a pénzintézetek helyébe lépjünk. Korábban az élelmiszeriparban tevékenykedtem és a BMG Invest is kezdetben erre az ágazatra összpontosított, például mustárt hoztunk be Hollandiából.

Mikor döntött úgy, hogy átnyergel a pénzpiaci tevékenységekre?

1996 augusztusában megvettünk egy értékpapír-forgalmazó részvénytársaságot. Abban az időben Csehországban a részvényekkel lehetett kereskedeni, nálunk viszont csak licenci engedéllyel. Ezt követően kezdtük kiépíteni országos fiókhálózatunkat. 1997-ben megvettük a Technoinvest céget, mégpedig azzal a szándékkal, hogy kezelői társasággá alakítsuk át.

Ez azt jelenti, tudomásul vette a hozamokra vonatkozó irreális ígéreteit?

Részben igen. Elképzeléseink szerint mérsékeltük volna a hozamokat. Próbáltuk megszervezni a banki engedéllyel nem rendelkező betétkezelő társaságok szakmai összejövetelét, a Drukost és az AGW-t is bevontuk volna. Szerettük volna elérni, hogy közösen mérsékeljük az ígért hozamok nagyságát. Sajnos, az erre tett kísérleteink rendre zátonyra futottak.

Mi okozta a fennakadást?

Az AGW érdektelensége. Emellett a Brigita Schmögnerová volt miniszter vezette pénzügyminisztérium valamennyi javaslatunkat kivitelezhetetlennek tartotta. Ebből alaposan kivette a részét az utunkat fékező Michal Horváth, a pénzpiaci felügyelet osztályának akkori vezetője is, aki megalapította és vezette a Prvá penzijná befektetői társaságot. Bizonyára más társaságok érdekeit védte, azonban bizonyosan nem a polgárok érdekeit. Ebbéli ténykedéséhez alaposan kihasználta a Befektetési Társaságok Társulását is.

Mit javasoltak a pénzügyminisztériumnak?

Szerettünk volna jelen lenni az értékpapírokat forgalmazók tevékenységét szabályzó törvény megszületésénél. Mégpedig azért, mert e törvény kimondottan ellenünk irányult, a többi nem banki szubjektumot ugyanis nem érintette. Nem hívtak meg bennünket, csak nagyon bonyolították munkánkat és veszélyeztették a polgárok betéteit.

Továbbra is azt állítja, hogy ez nem volt piramisjáték?

Valóban nem azért gyűjtöttük a kliensek pénzét, hogy kifizessük a többi ügyfelet. Ráadásul a befektetéseink, mint például a brit Marshall buszgyártóba ruházott 3,6 millió font, a Tatrathermalba fektetett pénz, a horvátországi Amfora cégbe helyezett 14 millió márka, mind-mind tényleges invesztíciós igyekezetünket húzzák alá. Ezek jó, nyereséget hozó projektumok voltak.

Ám voltak rossz befektetések is, mint például a sajtópiac egyes termékeibe ölt tetemes összegek.

Ezek sem voltak rossz elképzelések, tény azonban, hogy gyors nyereséggel nem számolhattunk. Viszont a TV Globalra fordított kiadásaink a társaság eladásakor megtérültek.

Ellenben az ígért hozamok továbbra is magasak maradtak.

Ez igaz. Ám ezt a problémát szintén meg akartuk oldani, például a Dopravná banka megvételével. Megszereztük a Tatra Biztosító 34 százalékát, ahol alaptőkét emeltünk. Mindeközben folyamatos ellenkampánnyal szembesültünk, a PHARE forrásaiból finanszírozták a banki engedéllyel nem rendelkező társaságok elleni negatív hadjáratot.

Ma már nem birtokolja a Horizontot?

Igen, mindent eladtam, bár ezt néhányan meg akarják kérdőjelezni. A csoport eladása lezajlott, jogerős, már csak arra várok, mikor kerül be a cégjegyzékbe.

Ki vette meg?

Egyezségünk alapján mindaddig, amíg a bejegyzés nem történik meg, nem tesszük közzé az amerikai társaság nevét. Szükség esetén megkérjük jogi képviselőnket, Bognár doktort, aki valamennyi szerződést előkészítette és az új tulajdonost feltérképezte, hogy a névre vonatkozó információt tegye közzé. Ma már a Horizontot az új tulajdonosok irányítják.

Ön most külföldön tartózkodik, ami azt a képzetet kelti, hogy fél.

Igen, már félek. Az új tulajdonos nem rejti véka alá, hogy az állami szervek eljárása a Horizont ügyében a legkevésbé sem szokványos. Nem folyhat a könyvvizsgálat, nem lehet a társaságot rendesen vezetni. Hisztériát keltettek, mondván, az ügyfelek elvesztették a pénzüket, beütött a krach, miközben ez nincs benne a pakliban. Az államnak tudatosítania kellene, vajon eljárása nem veszélyezteti-e a polgárok betétjeit. Az ügyfelek pedig feltehetnék a kérdést: az eset vajon nem a politika világába sodorta-e a történéseket? Éppen ezért, mivel az ügy átpolitizálódott, félek én is.

Azt beszélik, büntetőjogilag felelősségre kellene vonni a volt tulajdonosokat. Nem gondolja, hogy egy ilyen vád reális alapokon nyugszik?

Nem gondolom. Nem tudok arról, hogy esetleg törvénybe ütköző dolgot követtem volna el. A cég eladása lezajlott, a helyzetet az új tulajdonosnak kell megoldani.

Nem engedélyezett vállalkozásokról beszélnek.

Ha az állam valóban ilyet állít, akkor kérdem: minek a pénzügyi rendőrség és a többi állami szerv, ha csupán hat évnyi tevékenységünk után jelentenek ki ilyesmit? Ebben az esetben az államnak vissza kellene fizetni a mintegy 1 milliárd koronára rúgó adónkat, az ügyfeleknek pedig a kifizetett hozamot, ami hozzávetőlegesen 3 milliárd koronát tesz ki. Ez teljesen értelmetlen dolog.

Hajlandó visszatérni Szlovákiába, például kihallgatásra?

Igen, ezt nem zárom ki.