Csak átmeneti könnyebbség

A kormány ugyanis a napokban jóváhagyta a minisztérium belső forrásainak átcsoportosítását. Az alap így 500 millió koronához jutva törlesztheti 234 millió koronára rúgó tavalyi tartozásait (ebből csak a tejfeldolgozóknak több mint 137 millió koronával maradt el). Hogy ez a pénz mennyire kevés, arról a következő számok is árulkodnak: az IPA tavaly csak a tejtermékek kivitelét 460 millió koronával támogatta, a maláta exportját pedig 166 millió koronával.

A megkönnyebbülés tehát csak átmeneti, hiszen a tartozások törlesztése után az IPÁ-nak mindössze 260 millió koronája marad az idei piaci beavatkozásokra – figyelmeztetett az Agrárkamara vezetése. Ráadásul ebből a pénzből kellene juttatni a sertéspiacon kialakult egyensúlyzavar mérséklésére is. Ivan Oravec kamaraelnök nem feltételezi, hogy a keretet költségvetési forrásokból sikerülne növelni. Állítását Ivan Mikloš pénzügyminiszter korábbi kijelentésével támasztotta alá, aki kijelentette: nem támogatja a költségvetés esetleges további hozzájárulását. Az agrártárca vezetése ugyanakkor bízik abban, hogy az agrárintervenciós ügynökségnek sikerül behajtania valamit az évek alatt 800 millió koronára duzzadt kintlévőségeiből. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a kintlévőségek jelentős hányada behajthatatlan.

Czajlik Katalin, a földművelésügyi miniszter szóvivője lapunkkal közölte: az intervenciós ügynökségnek átutalt 500 millió koronát nem a dotációs keretből csippentették le. A tej és tejtermékek exporttámogatása érdekében pedig megállapodás született a tejfeldolgozók és tejtermelők között, hogy az idei literenkénti felvásárlási ár marad a tavalyi 9,30 koronás szinten, szemben a tervezett 9,50 koronával. A megtakarított összeget az ágazaton belüli piaci egyensúlyzavarok kiegyenlítésére, mérséklésére fordítják. Czajlik szerint hasonló egyezségre kellene törekedniük a malátát termesztőkkel is.

A szóvivő közlése szerint az intervenciós ügynökség a napokban tervezi a tejtermékfelesleg támogatott exportjára irányuló versenypályázat kiírását. A sertéspiaci helyzettel kapcsolatban Czajlik leszögezte: a szaktárca minden lehetséges eszközzel támogatja a hazai sertéstenyésztőket. A húsfeldolgozók agrártámogatási kérvényeinek megítélésekor is figyelembe veszi, hogy azok hazai termelőktől vásárolták-e az alapanyagot vagy külföldiektől. A szóvivő úgy tudja, hogy eddig egyetlen kilónyi lengyel sertéshús sem érkezett az országba. Lengyelország azért jelent veszélyt a térség országaira, mert 150 ezer tonnás sertéshúsfelesleget halmozott fel (ez Szlovákia csaknem egész éves sertésigényének felel meg). A lengyel kormány 41 ezer tonna sertéshús exportját támogatja kilónként 2-2,5 zlotyval, miáltal a beszerzési ár 28 korona lenne. (gyor)